Állatbetegségek: a gazdáknak is érdeke a megelőzés

Akt.:
A madárinfluenza esetén számos, szigorú óvintézkedést tettek
A madárinfluenza esetén számos, szigorú óvintézkedést tettek - © Fotó: Archív
Debrecen – A bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek listája lényegében évtizedek óta változatlan. Ami folyamatosan változik, az az egyes betegségek előfordulási helye. A kereskedelem globalizációjával, az áruk szabad áramlásával világszerte nagyobb valószínűséggel jelennek meg olyan fertőző betegségek, amelyek az adott helyen eddig nem voltak ismertek.

A nemrég Magyarországon is bejelentett afrikai sertéspestis-esetek kapcsán a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek korábbi tapasztalatairól, a hazai védekezés rendszeréről kérdeztük dr. Tischler István megyei főállatorvost, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztályának vezetőjét.

– A legtöbb bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség már régóta ismert. A betegségek többsége emberre nem jelent veszélyt, azonban gazdasági kártételük igen jelentős. Ez egyrészt az állományokban okozott közvetlen kárból (a betegség miatt elpusztult állatokból, valamint a fertőzött állományok felszámolásából), másrészt az érintett régióra, vagy akár az egész országra vonatkozó exporttilalom eredményezte közvetett károkból tevődik össze. Utóbbi nem csak bevételkiesést eredményez, de piacvesztést is okozhat – mondta el dr. Tischler István.

Gazdasági károk

Mindezekkel a következményekkel legutóbb a 2016-2017. évi madárinfluenza-járvány kapcsán kellett a hazai baromfiszektor szereplőinek szembesülnie. A madárinfluenza egy zoonózisos betegség, vagyis állatról emberre is terjedhet, de a magyarországi járvány kapcsán humán megbetegedés nem volt. A 2017. év közepe óta hazánk ismét mentes a betegségtől.

– A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) mintegy 40-50 olyan fertőző állatbetegséget tart nyilván, melyek felbukkanása bejelentési kötelezettséggel jár. Köztük megtalálhatók az emlősök, madarak, de a víziállatok és méhek betegségei is, melyek jelentősen befolyásolhatják a világ állat- és humán egészségügyi helyzetét. Némelyik emberre is veszélyes, mint például a veszettség, sok azonban csak egy adott állatfajt betegít meg, de jelentős gazdasági kártétellel jár, mint például a keleti marhavész.

GERMANY-ANIMAL-COWCsak 16 évvel a BSE-fertőzés (lásd lentebb) után engedtek először Európából szarvasmarhaimportot az Egyesült Államokba (a kép illusztráció) | Fotó: AFP / Yann Schreiber

S vannak olyan betegségek, amelyek regionálisan, vagy épp csak egy populáció szintjén jelennek meg, ilyen a lépfene – sorolta a szakember. Ezektől a betegségektől az országoknak (vagy az EU esetén a tagállamnak) mentesülniük kell ahhoz, hogy nemzetközi kereskedelmi pozíciójukat megtarthassák. A mentességet elérő államoknak további garanciákat kell biztosítaniuk. Vagyis az adott országnak a saját állományát folyamatosan le kell szűrnie, és így bizonyítania, hogy adott időn belül (ez betegségtől függően minimum 3-5 év is lehet) nem fordult elő a megbetegedés. További garanciális elemként az országoknak olyan ellenőrzési rendszert is működtetniük kell, amely biztosítékul szolgál arra, hogy ha megjelenne a kórokozó, képes annak korai kimutatására – magyarázta dr. Tischler István.

Mentesség

Megjegyezte: a madár­influenzát Magyarország felszámolta, lényegében egész Európa házi baromfiállománya mentes a betegségtől. Ez valójában nem azt jelenti, hogy teljesen eltűnt és biztosan nem jelenik meg többé, hiszen egyes európai országokban időnként vad madarakból napjainkban is kimutatják a vírust. A mentesség azt bizonyítja, hogy az állat-egészségügyi rendszer képes arra, hogy adott esetben a kórokozót kimutassa, a megfelelő intézkedéseket megtegye, a lehető leggyorsabban izolálja a fertőzést, és felszámolja a betegséget. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folyamatosan működtet járványügyi ellen­őrző rendszert (nemcsak madárinfluenzára, hanem az összes, bejelentési kötelezettség alá eső betegségre), így ha valamely kórokozó megjelenik, gyorsan lépni tud.

Valamely fertőző betegség gyors megszüntetése gyakran csak az érintett állomány felszámolásával oldható meg, mert vagy nem létezik vakcina ellene, vagy a kórokozó terjedése gyorsabb, mint amennyi idő alatt a vakcinázással a továbbterjedést meg lehetne akadályozni.”

Egyes gyorsan terjedő betegségek esetében azokat az állományokat, melyek a betegség kitörésének a közelében vannak (általában 1-3 kilométeres körzetben), szintén fel kell számolni, de ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy biztosan megelőzhető legyen a terjedés – így volt ez a madárinfluenzánál is.

Máshol jelenik meg

A már említett bejelentési kötelezettség alá eső betegségek listája lényegében évtizedek óta változatlan, hiszen az EU tagállamaira és az Unión kívüli országokra egyaránt vonatkozik. Ami folyamatosan változik, az az egyes betegségek előfordulási helye. A kereskedelem globalizációjával, az áruk szabad áramlásával világszerte nagyobb valószínűséggel jelennek meg olyan fertőző betegségek, amelyek eddig ott nem voltak ismertek. Emellett az éghajlatváltozásnak is szerepe van: több olyan betegség jelent meg már hazánkban is, amely korábban csak mediterrán térségben fordult elő. Ilyen például a kérődzők kéknyelv betegsége, ami 2008-ban egy import állománnyal került be Magyarországra, és azért volt képes itt fennmaradni, mert a betegséget terjesztő törpeszúnyogok már nálunk is megtelepedtek – magyarázta a járványügyi szakember.

Hozzátette azonban, hogy a tudományos ismeretek bővülése több betegség esetében megteremtette a mentesítés lehetőségét, így Magyarország mára mentes például az Aujeszky-féle betegségtől vagy a szarvasmarha-gümőkórtól, melyek régebben komoly károkat okoztak az állományokban, vagy korlátozták a nemzetközi kereskedelmet. Természetesen esetükben is tovább működnek a nemzetközileg előírt ellenőrzési programok.

Szabályok mindenkire

– Ha felbukkan egy bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség, nem lehet előre megmondani, milyen súlyos lesz a gazdasági kártétele; az függ attól, melyik betegségről van szó, hogyan került be az országba, milyen gyorsan ismerik fel, hogyan terjed, mekkora területet érint, mekkora ott az állatsűrűség, stb. A baktériumok és paraziták okozta betegségek leküzdése könnyebb, a vírusosaké nehezebb. Minden egyes betegségre van szakmai protokoll, és rendelkezésre állnak azok a közösségi és nemzeti szintű jogszabályok is, amelyek lehetővé teszik megelőzésüket, megállapításukat és leküzdésüket – hangsúlyozta dr. Tischler István.

FRANCE-ENVIRONMENT-CLIMATE-COP21Jelenleg egy sertésbetegség miatt aggódnak a szakemberek (a kép illusztráció) | Fotó: AFP / Francois Monier

– A védekezésben az elsődleges felelősség az állattartóé, hiszen ő ismeri az állatait, ő látja, ha betegségre utaló tünet jelenik meg rajtuk. Az egyes végrehajtási rendeletek az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjére – a gazdákra, az állatorvosokra, az élőállat-szállítást, vagy az állatok vágását végzőkre és a hatósági ellenőrzést végzőkre – kiterjedően tartalmazzák a jogokat és kötelezettségeket. Ha valamennyien betartják a vonatkozó előírásokat, a betegségek gyorsan felismerhetők és felszámolhatók. A gyors felismerés a károk csökkentésének egyedüli záloga.

Kártalanítás

A főosztályvezető elmondta: az egyes országok különböző szigorúságú és hatékonyságú állat-egészségügyi rendszert működtetnek, hazánk e téren a legjobbak között van. A hazai rendszer egyik nagyon fontos eleme, hogy azt a gazdát, aki szabályosan jár el, ám ennek ellenére az állományát fel kell számolni, 100 százalékban kártalanítja a magyar állam. Sőt, a mentességeket ellenőrző vizsgálatok költségéhez is kaphat állami támogatást. Így a gazda maga is érdekelt a hatékony ellenőrzésben és a felmerülő problémák megoldásában. Az EU-tagállamokban változó a kártalanítás mértéke, általában 50-100 százalék közötti, és van, ahol az állam mellett a tenyésztői szervezetek is hozzájárulnak a károk mérsékléséhez.

– Az állatgyógyszer-gyártók folyamatosan kísérleteznek új vakcinák, illetve még hatékonyabb vakcinák előállításával. Hiszen, ha fel kell számolni egy állományt és helyére újat kell létrehozni, az pénzbe, időbe kerül, így mindenképpen veszteséget könyvelhet el a gazda.

Senkinek sem jó, ha megbetegedés lép fel egy állományban, törekedni kell a megelőzésre”

– mondta dr. Tischler István.

SzT


Az afrikai sertéspestis

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint az ukrán határ melletti Tiszakerecseny község határában elhullottan talált vaddisznóból mutatták ki május közepén az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát. A fertőzés feltehetően Kárpátaljáról, a fertőzött, vírushordozó vaddisznók tavaszi vándorlása révén került át Magyarországra. A Nébih hangsúlyozza: az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes!

Az ASP a házi sertés és a vaddisznó vírusos betegsége. Az Európai Unió területén először 2014-ben, Litvániában mutatták ki. Kárpátalján, a magyar határ közelében 2016 decemberében, Csehországban 2017 júniusában, majd Romániában, Szatmárnémetiben júliusban azonosították.

A betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható, és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak.

Egy, a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló vírus okozza. Különböző megbetegítő képességű törzsei léteznek; a Kelet-Európában jelenleg cirkuláló törzs igencsak virulens.


Elmulasztott hőkezelés okozta a brit „marhavészt”

Sajátos története van a szarvasmarhák szivacsos agyvelő-elfajulása (angolul: Bovine spongiform encephalopathy – BSE) nevű kórnak, melyet tévesen kergemarhakórnak neveznek. A kórforma emberben is ismert, ahol Creutzfeldt–Jacob-kórként diagnosztizálják.

A 19. század óta ismert prionok (fertőző fehérjék) által okozott szivacsos agyvelőbántalmak olyan nagymértékű előfordulására, mint ami az 1990-es években volt, korábban nem akadt példa.

A betegség nem a szokásos úton terjed, nem kapja el egyik egyed a másiktól. A betegség a priont tartalmazó állati eredetű takarmánykiegészítők által kerül a szervezetbe. Fontos, hogy a prion szerkezete hő hatására szét­esik, ezáltal fertőzőképességét elveszíti. Azonban a 90-es években, Olaszországban egy állati melléktermékeket feldolgozó üzemben új technológiával állítottak elő takarmánykiegészítőt; elhagyták a termék hőkezelését, és mint később kiderült, így a prion fertőzőképes maradt. Ezt a takarmánykiegészítőt Európa-szerte, de főleg Nagy-Britanniában szarvasmarhák fogyasztották el, és náluk lépett fel az agyat károsító betegség. (Magyarországon nem került forgalomba.) Az érintett állatokat leölték, a betegséget izolálták, és világszerte állatifehérje-etetési tilalmat, valamint új BSE-ellenőrzési rendszert vezettek be.