Alig fogott a válság a közbeszerzéseken

2008-hoz képest kétharmaddal több, 6600 közbeszerzési eljárást folytattak le tavaly. A növekedés döntően annak köszönhető, hogy 2009-ben már az egyszerű eljárásoknál is kötelező volt a hirdetmény közzététele, így ezek is bekerültek a statisztikába.

A Közbeszerzések Tanácsában (KT) úgy látják, hogy a válság nem volt jelentős hatással az eljárásokra, az viszont egyértelmű, hogy valóban recessziómérséklő eszközzé váltak az uniós támogatások: az 1800 milliárdos összértékű közbeszerzések darabszámában és értékében is megduplázódott a közösségi forrás. Az addig is domináns építési munkák tették ki a közbeszerzések értékének csaknem felét 2009-ben.


Tavaly áprilisa óta az úgynevezett egyszerű (az uniós értékhatár alatti, kevesebb megkötéssel járó) közbeszerzési eljárásban is kötelező a hirdetmény közzététele, így ezek is bekerültek a statisztikába, ezzel a 2500-zal együtt tavaly 6611 közbeszerzést folytattak le Magyarországon, 1809 milliárd forint összértékben. A változást kiszűrve is 17 százalékkal nagyobb értékben bonyolítottak le tendereket. A választásokat megelőző években jellemzően sokan előrehozzák közbeszerzéseiket, így volt ez 2009-ben is – mondta Bakonyi József, a KT elnöke. Ezt figyelmen kívül hagyva is kijelenthető, hogy a gazdasági válságnak nem volt jelentős hatása, inkább szinten maradt, több helyütt növekedett a közbeszerzések száma – tette hozzá.

Az viszont egyértelmű, hogy tavaly jelentősen felgyorsult az európai uniós támogatások felhasználása, amit a kormány részben a válság enyhítésének szolgálatába kívánt állítani. Az adatok tanúsága szerint minden harmadik közbeszerzés finanszírozásában volt szerepe közösségi pénznek. Mennyiségben 17-ről 33 százalékra, értékben 22-ről 40 százalékra emelkedett az uniós arány.

Jelentősen növekedett a közbeszerzések átlagértéke: 362 millióról 403 millióra. Óriásit ugrott a korábban is domináns építőipar részaránya a beszerzésekben: egy év alatt 34-ről 48 százalékra. A legtöbb és értékben legnagyobb tenderkiírók az önkormányzatok: darabszámban 34-ről 52 százalékra, értékben 19-ről 32 százalékra emelkedett részvételi arányuk.

A közbeszerzési eljárások háromnegyedét a kis- és közepes vállalkozások nyerték el tavaly, ami kis mértékű növekedés egy év alatt. Nem ilyen rózsás a kép a tenderek értékénél: a kkv-k részesedése változatlanul 40 százalék alatti, aminek magyarázata, hogy ezen cégek zöme nem képes teljes beszerzéseket egymaga teljesíteni, ezért gyakori, hogy részajánlatot nyújtanak be – mondta Bakonyi József.

Nagyot változott a közbeszerzések nyilvánossága: egy év alatt 40-ről 54 százalékra emelkedett a nyílt eljárások aránya, amelyek így a beszerzési értékben az élre kerültek a 47 százalékot.

Több tender került a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) elé, mint 2008-ban, az akkori 636-nal szemben – az áprilisi változást kiszűrve – 800 fölé nőtt a KD által lefolytatott eljárások száma. A minden egybevetve 861 eljárás legnagyobb hányadában, 365-ben jogsértést állapítottak meg, 304 esetben utasították el a panaszt.

A KT tavaly készített egy korrupciós tanulmányt, ami döbbenetes fertőzöttséget mutat, bár a testület nem tekinti készpénznek az adatokat: a tenderekben résztvevők reprezentatív mintán alapuló megkérdezésekor 40 százalék mondat azt, hogy van korrupció, a mélyinterjúkban viszont a válaszolók kétharmada. A felmérés azonban azt is felszínre hozta mindenki inkább másoknál gondolja korrupció létét, nem pedig abban az eljárásban, amelyben neki része van. Valószínűsíthető az is, hogy gyakran a kisebb szabálytalanságokat is besorolják a korrupció körébe.








hirdetés