Alaptörvény – Orbán: az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon

Budapest, 2016. április 25. Orbán Viktor miniszterelnök, Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője és Darák Péter, a Kúria elnöke (b-j) az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Országházban 2016. április 25-én
Budapest, 2016. április 25. Orbán Viktor miniszterelnök, Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője és Darák Péter, a Kúria elnöke (b-j) az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Országházban 2016. április 25-én - © MTI Fotó: Kovács Tamás
Budapest – Az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen, az Országházban.

A magyar kormánynak nem áll módjában olyan népmozgásokat támogatni, amelyek az alaptörvény nemzeti hitvallásában vállaltakkal ellentétes eredményre vezetnek, “ilyen politikát sem a törvényhozás, sem a kormány alkotmányosan nem gyakorolhat” – mondta.

Kiemelte: a Schengen 2.0 akcióterv megalkotásával is a magyar polgárok biztonságának megóvása iránti alkotmányos kötelezettségének tett eleget a magyar kormány. A külső határokat meg kell védeni, azok eljárását pedig, akik Európába akarnak jönni, az unión kívül, zárt, őrzött körülmények között kell elvégezni – erősítette meg a kormányfő.

Az is joggal várható el szerinte, hogy az illegális bevándorlókat halogatás nélkül küldjék vissza biztonságos származási helyükre vagy biztonságos tranzitországba. Szorgalmazta továbbá, hogy csak feltételekhez kötött fejlesztési és vízumpolitikát folytassanak az Európán kívüli országok irányába.

Orbán Viktor fontosnak nevezte azt is, hogy a népesedési és munkaerő-piaci kihívásokra adott válaszoknak szuverén tagállami döntéseknek kell lenniük.

A magyar állampolgárok megvédésére vonatkozó alkotmányos kötelezettség teljesítéséhez a kormányfő szerint “tudnunk kell, kik akarnak hozzánk jönni és miért, vagyis jogunkban áll megválasztani, kivel akarunk együtt élni és kivel nem”. Hozzátette: ez nem áll ellentétben a menekültek egyetemes védelmének elvével.

A miniszterelnök azt is az alkotmányosság kérdéséből vezette le, hogy – mint mondta – míg az Európai Uniónak nincsenek működőképes javaslatai a különböző válságokra, addig Magyarországot, Közép-Európát “cselekvőképesség, tett- és életerő jellemzi”. E különbség okát abban látja, hogy Magyarországnak van egy korszerű alaptörvénye, a magyarok meg tudják fogalmazni, honnan jönnek, hol vannak és hová tartanak, “ezzel szemben Európa tagadja, honnan jött, és nem akarja beismerni, hova tart”.

A számok alapján szerinte az EU-nak a világ vezető hatalmának kellene lennie, ehhez képest “csak belső önmarcangolásra futja”, amit jól mutatnak a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni, gyakran alkotmányos jellegű támadások.

Az EU alapszerződésével szemben úgy tűnik – fogalmazott -, hogy az unió az intézményeiből áll, és a tagállamoknak ezeket kell segíteniük. Véleménye szerint ez a válasz arra, hogy az EU miért nem képes felszínre hozni a benne rejlő lehetőségeket.

Orbán Viktor hosszan beszélt az alaptörvény öt évvel ezelőtti megalkotásának körülményeiről is. Úgy fogalmazott, az alkotmány nem tudományos vitában, hanem csatában, egy nagy politikai küzdelemben született meg, amelynek “mi, akik ma itt ülünk, mi vagyunk a győztesei”. E győzelemmel pedig – folytatta – Magyarország és polgárai egy szilárd alapot nyertek az életükhöz, ami megalapozhat egy felívelő korszakot.

Felidézte, hogy az alaptörvény elfogadását megelőzte egy konzultáció, és az azon kialakult többségi véleményt kivétel nélkül érvényesítették. Ezek között voltak olyanok is – mondta -, amelyekkel személy szerint nem értett egyet. Példaként említette a gyermekek után járó szavazati jog tervét.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy “erősek voltak a szirénhangok”, amelyek azt akarták elérni, hogy Magyarország ne erőltesse – különösen ne a kormányzati ciklus elején – az alkotmányozást, mert ez hátrányosan érintheti a magyar európai uniós elnökséget. “Szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, aki ellenállt ezeknek a szirénhangoknak, és megértette, hogy (…) a politikában az időzítés legalább olyan fontos, mint a tartalmi kérdések” – mondta.

A kormányfő hozzátette, pontosan tudták, milyen támadások lesznek az alkotmányozás miatt. Ezért köszönetet mondott az akkori köztársasági elnöknek, a mostani ünnepségen is részt vevő Schmitt Pálnak, mert ő szintén tudta, milyen következményei lesznek az aláírásának. “A külső és idegen erők soha nem fogják neki (…) megbocsátani. Ez egy fontos dolog, és kötelezettséget ró a mi vállunkra, mert ha ők soha nem fogják neki megbocsátani, akkor mi sohasem felejthetjük el neki” – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint az alkotmány körül mindig lesznek “elitviták”, a magaskultúrájú Magyarországon különösképpen. “Olyan gondolkodó rétegei vannak ennek a hazának, amelyek mindig több gondolatot termelnek, mint amennyit fel lehet használni” – így magyarázta, hogy hosszabb távon is számítani lehet ilyen típusú vitákra az alkotmányról.

Ennek ellenére lehet szilárd az alaptörvény – jelentette ki, úgy fogalmazva, hogy “az alkotmány tartósságát annak valóságos politikai, gazdasági sikere alapozza meg”. Vagyis szerinte ha egy felívelő korszak követi, akkor szilárd lesz az új alkotmányos rend.

Azt az akarat kérdésének nevezte, hogy lehet-e békésen, a hatályos alaptörvényt tisztelve együtt élni, miközben az alkotmány alapjaira vonatkozó szellemi koncepciók kizárják egymást. Ehhez el kell sajátítani “a békés egyet nem értés kultúráját” – mondta, úgy fogalmazva, hogy “a demokráciában a szembenálló felek a koponyákat nem leszakítják, hanem összeszámolják”.

A miniszterelnök ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az alkotmányban lefektetett elvek nagyon lassan testesülnek meg az alacsonyabb szintű jogszabályokban, valamint a közigazgatási és bírói döntésekben. Példaként a szülőtartás intézményét említette, amelynek gyakorlati megvalósulásából eddig keveset lehetett látni.

Darák Péternek, a Kúria elnökének szavaira reagálva Orbán Viktor megjegyezte, hogy az alkotmányos feladatmegosztás kérdésében még várhatók viták. Esedékesnek nevezte a gyülekezési jog újraszabályozását is.

– MTI –








hirdetés