Aktívan vett részt a sebészet átalakulásában

Dr. Szegedi Zoltán
Dr. Szegedi Zoltán - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Ötödik debreceniként vehette át az országos sebészeti elismerést dr. Szegedi Zoltán.

Minden beteg száz százalékot vár el az orvosától, egyetlenegy műtéttel szeretne végleg meggyógyulni. Ez egy óriási felelősség, de akit ez nyomaszt, ne legyen sebész – vallja dr. Szegedi Zoltán, aki élete első és egyetlen munkahelyén, a Kenézy Kórházban negyvenegy évig dolgozott sebészként. Ez alatt az idő alatt több mint tízezer műtétet végzett. Tizenöt éven át bemutató operációkat is tartott, melyeken 88 osztályvezető főorvos és több mint hatszáz szakorvos vett részt. Résztvevője volt szinte az összes hazai sebész kongresszusnak, de számos külföldi sebészeti fórumon is tiszteletét tette. Közel kétszáz előadást tartott és negyvenhárom idézhető közleménye jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban egyaránt – a főorvost kiemelkedő szakmai, tudományos és oktatói tevékenységéért a Magyar Sebész Társaság június elején „A Magyar Sebészetért” emlékéremmel díjazta, amely – miután 65 év felett lehet odaítélni – egyfajta életmű-díj. Rögtön hozzátette: ez a díj nemcsak önmagát minősíti, hanem főnökeit és kollégáit egyaránt, akik nélkül ezt a sebészi életpályát nem tudta volna megvalósítani.

Jelentős változások

Dr. Szegedi Zoltán főorvos különleges időszakként tekint vissza a mögötte álló több mint négy évtizedre, hiszen megélhette a sebészet majdnem teljes átalakulását. 1975-ben kezdte az orvosi pályát, amikor még nyitott műtéti eljárással dolgoztak. A nyolcvanas évek közepén megjelentek a korszerű és biztonságos varrógépek, melyek a gyomor- és bélrendszeri műtétek jelentős részét módosították a betegek javára. A kilencvenes évek elejétől alkalmazni kezdték a szövetbarát sérvhálókat, ezek szintén a betegek gyógyulását könnyítették meg.

– Lágyéksérv esetén például sérvháló nélkül közel 20 százalék esély van a kiújulásra, hálóval pedig alig 1,5-2 százalék – hangsúlyozta a főorvos. A kilencvenes évek eleje komoly áttörést hozott: megjelent a laparoszkópia, ami lényegében a sebészeti műtéttankönyvet írta át, ma már ez a technika uralja a sebészetet: – Ilyenkor a hasfalon keresztül 6-11 milliméteres átmérőjű csatornákon optikát és speciális műszereket vezetünk be a hasüregbe, és a képernyőre kivetített képről operálunk – mondta. Ez a műtéti technika bebizonyította azt, hogy egy epeműtétnél például nem az epehólyag eltávolítása viseli meg a beteget, hanem az arasznyi metszés, amin át korábban próbálták gyógyítani az epekövességet.

– Ez óriási könnyebbség a betegnek, ráadásul kozmetikailag is sokkal szebb az eredmény. Nagyon örülök annak, hogy ezeknek az átalakulási folyamatoknak nem csak szemlélője, hanem aktív részese is lehettem – mondta Szegedi Zoltán.

A főorvos úgy gondolja, a fiatalok mindig egy új gondolkodásformát hoznak, amire érdemes odafigyelni. Több, mint tíz évig rendszeresen tartott előadásokat és gyakorlatokat a Sebészeti Intézet Sebészeti Műtéttani Tanszék rezidens/szakorvosképzési programjában. – Nagyon szerettem oktatni, mert élénken emlékszem arra, hogy amikor kezdtem a sebészetet, milyen jól esett, hogy a kollégáim hónuk alá vettek, megtanítottak sok mindenre, hiszen a sebészetet könyvből csak bizonyos szintig lehet juttatni. Miután ez egy nagyon kreatív, aktív, manuális szakterülete az orvoslásnak, az apró kis „titkokat” és a letisztult mozdulatokat a gyakorlott sebészektől lehet ellesni – mondta, majd hozzátette, ha most ő át tudja adni ezt a tudást és az általa továbbfejlesztett „titkokat”, akkor kötelességének érzi ezt megtenni.

HBN–VK



Sporthírek






hirdetés