Aktív időskort mindenkinek

Akt.:
Semsei Imre
Semsei Imre - © Fotó: unideb.hu
Debrecen – Semsei Imre a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának új dékánja. A korábbi tudományos dékánhelyettes fő kutatási területe a gerontológia.


Szerencsés embernek tartja magát Semsei Imre, mert a hivatása a hobbija. Már gyermekkorában is az élettudományok érdekelték: vegyészként végzett a jogelőd Kossuth Lajos Tudományegyetemen, így a diploma megszerzése után először kémiával és biokémiával foglalkozott. 1979-től 2007-ig gerontológiai kísérletes kutatásokat folytatott. Hat évig az Egyesült Államokban, Japánban illetve Németországban tanulmányozta az öregedés és öregkor élettanát. Ma, mint ahogy viccesen fogalmaz, már elég öreg ahhoz, hogy tanítsa is a gerontológiát. Más egyetemeken is oktat, Romániában az Aradi Egyetemen pedig a képzés meghonosításához kértek tőle szakértői segítséget.

Egyre többet hallunk manapság az idősgondozás fontosságáról, a gerontológia felértékelődő szerepéről. Mi áll ennek hátterében?

Elöregedő társadalomban élünk. Nő az idős emberek száma és aránya is a társadalomban. Ez pedig azt eredményezte, hogy megváltozott a társadalom szerkezete. Folyamatosan csökken a születések száma, és egyre több inaktív embert egyre kevesebb aktívnak kell eltartania. A társadalmi elöregedés által okozott problémák körébe beletartozik a nyugdíj, az egészségügyi és a szociális ellátás is. Az egészségügy többnyire Magyarországon az idősek egészségügyét jelenti, hiszen például az idősek kórházi ellátása tízszerese a felnőttekének. És mivel egyre több idős ember van, még több pénz kellene az egészségügybe, ám nincs. A legköltségesebb megoldás a gyógyítás és a rehabilitáció, ezért a legjobb módszert a sokkal kevesebb anyagi ráfordítást igénylő prevenció jelentené. A még okosabb megoldás pedig az ismeretek átadása. Az oktatásnak minden életkorban szerepe van: fiatalkorban ez természetes, ám legalább ilyen fontos lenne a felnőttek felvilágosítása, felkészítése az idős korra, hogy tudják mi vár majd rájuk, ha nyugdíjba mennek. Az idősek képzése pedig azért szükséges, hogy a szellemi frissesség minél tovább megmaradjon. Az Egészségügyi Karon ezért szeretnénk bevezetni a nyugdíjasok akadémiáját, a harmadik kor egyetemét, és ezért is tartjuk fontosnak az angol és magyar nyelvű gerontológiai mesterszak valamint a geriátriai nővérképzés beindítását is. Elkezdjük képezni azokat, akik később majd segíteni tudnak ezeknek a problémáknak a megoldásában.

Dékáni programjának egyik kiemelt pontja az Egészségügyi Kar Egészségtudományi Karrá való fejlesztése. Hogyan valósítható ez meg?

Az kar jogelődjét 1990-ben alapították, majd Egészségügyi Főiskolaként működött tovább, és 2007-ben az egyetem Egészségügyi Karává alakult. Jelenleg mintegy kétezer diákja van, akik négy alap- és három mesterszakon szerezhetnek diplomát. A következő tanévtől pedig bővíteni és erősíteni szeretnék a tudományos részt, a kutatásokat, továbbá aktívabbá tenni a doktori iskolákban való részvételt. Az idén indult Verzár Frigyes Szakkollégium is a legtehetségesebb hallgatók kiemelésében segít. A jelenleg működő két folyóiratunk, a Magyar Gerontológia és az Acta Sociologica et Medicina mellé szeretnénk a szociális munka tanszéken egy online újságot elindítani, és cseh valamint osztrák egyetemekkel közösen egy impakt faktoros folyóiratot kiadni, hogy a kutatóink ebben publikálhassák eredményeiket. Ez különösen fontos, mert az egészségügy területén a tudományos munka egyik fő jellemzője az impakt faktor. Mindemellett laboratóriumok kialakítását is szükségesnek tartom a kutatói tevékenység erősítésére.

Mi a legszembetűnőbb hiányosság az idősgondozásban hazánkban?

Genetikailag bárki élhetne 120 évig. Ennek titka nagyon egyszerű, amit mindenki ismer, mégsem követik az emberek: életmódváltás, aminek része az egészséges táplálkozás, a szellemi és fizikai aktivitás, az optimista gondolkodásmód, a helyes stresszkezelés. A fizikai inaktivitás egyenlő a felgyorsult öregedéssel. Ha ezeket mindenki szem előtt tartaná, akkor akár húsz évvel is lehetne növelni az átlagéletkort. Az európai AGE Platform szervezet, melyben Magyarországot képviselem, azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra két évvel növeljük az egészségesen eltöltött évek számát. Hazánkban az átlagéletkor 76 év, Japánban 85 év. Ennek oka, hogy mi magyarok, nagyon bután élünk. Sok a túlsúlyos, dohányos, ezért az emberek fele szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Az is fontos, hogy elégedettek legyünk, és értékeljük saját magunkat. A nyugdíjba vonulás a számvetés ideje. Ilyenkor azonban nem azt kellene áttekinteni, mit nem értünk el, hanem azt, mennyi mindent vittünk véghez.

Sajtóiroda-DO








hirdetés