Akit ezredével együtt megvásárolt a holland uralkodó

Bátori Sigray Mihály reliefje a Kollégium udvarán
Bátori Sigray Mihály reliefje a Kollégium udvarán - © Fotó: Ősz Attila
Debrecen – Értékeink nyomában című sorozatunk a Debreceni Református Kollégium gyűjteményeinek (nagykönyvtárának, múzeumának) nevezetességeit mutatja be az olvasóknak. Ezúttal a Kollégium udvarán található huszonnégy bronz relief egyikéről, Bátori Sigray Mihályéról szólunk.

Ezek a domborművek az intézményhez kapcsolható legjelesebb személyeknek állítanak emléket. Erdélyi fejedelmek, híres professzorok, még híresebb tanítványok alkotják zömében a névsort. Van azonban egy tábla az udvar sarkában, mely olyan személyt ábrázol, akinek élete eltér az árkádok alatt található többi hírességétől. Nem püspök, nem professzor, nem főbíró vagy ismert költő, író volt, hanem katona. Bátorí Sigray Mihályról van szó, aki Nyírbátorban született 1705-ben, innen az előnév. 1726-ban subscribált (a főiskola törvényeinek aláírt), s lett így teljes jogú tagja a Kollégiumnak. Ott nemsokára még diákként classis preceptornak (osztálytanítónak) alkalmazták. Végzés után Kecskeméten, majd Nagykőrösön volt rector (tanár). 1734-ben megnősült, és felesége révén jelentős nemesi birtokhoz jutott. Gazdálkodásba kezdett, de csak rövid ideig, mert 1735-ben katonai pályára lépett, és a zömében szerb és magyar parasztok által vezetett Szegedinác Péró-féle felkelés leverésében vett részt, strázsamesterként.


A Sigray család címere a reliefen | Fotó: Ősz Attila A Sigray család címere a reliefen | Fotó: Ősz Attila ©

Holland állami huszár

Katonai képességeit a Mária Terézia ellen indított örökösödési háborúban bontakoztatta ki igazán, a többi magyar nemessel a királynő mellé állt. 75 hónapot szolgált a királyi huszárezredben lovas századosként. Kiváló cselekedeteinek híre eljutott Hollandiába is, és 1748-ban a holland–belga egyesült állam magyar huszárezredéhez került. Történt ugyanis, hogy Mária Terézia visszaszerezte elveszett tartományait, és a háborút lezáró aacheni békeszerződés után Sigray ezredét IV. Vilmos holland helytartó 12.500 holland forintért megvásárolta azért, hogy segítségükkel a holland területre betörő francia csapatok ellen sikerrel tudja felvenni a harcot. A fejedelem a sereget átszervezte holland állami huszárezreddé. A szervezés katonai részét Sigrayra bízta, aki így magyar huszárkapitányból holland huszár ezredessé lépett elő, majd néhány nap múlva az egész ezred parancsnoka lett dandárkapitányként (ez tábornoki rangnak felelt meg). A holland protestáns uralkodóház mély elismerését vívta ki a Kollégiumban megszerzett tudományos felkészültségével, vitézségével és nem utolsósorban református hitével. A sereg többi tisztje is többnyire kálvinista nemes családok sarja volt.

Fénylő emlékezet

Az uralkodó még 1848-ban békét kötött a franciákkal. Tervezett reformjainak megvalósítására nem sok ideje maradt (1751-ig élt), és ez év végén az ezredet feloszlatták. Sigray hazatért, és 1755-ben, Nagykőrösön hunyt el. Sigray fényes katonai karrierje mellett olyan dinasztiát alapított, melyből számos kiváló magyar került ki, így Sigray István országgyűlési képviselő is, aki Berán Lajos szobrász- és éremművész Sigray Mihályról készített portréját a Kollégiumnak adományozta. A relief ünnepélyes avatását 1941. június 8-án rendezték a Kollégium udvarán. A korabeli lapok beszámoltak róla, hogy azon számos híresség ott volt, és a leszármazottak közül is többen részt vettek. Révész Imre püspök mondott megnyitó beszédet, méltatta Sigray érdemeit, „aki dicsőséget szerzett a magyar névnek Hollandiában”. Kállay Kálmán kollégiumi igazgató hangsúlyozta: Sigray „emléke még fénylőbb, mert egy nekünk drága néppel, a hollandusokkal fűzte össze még szorosabbra a szívünket”. Áttekintette a két nép több évszázados kapcsolatának legjelentősebb eseményeit: a debreceni diákok tanulmányútjait holland egyetemeken, de Ruyter admirális szerepét a debreceni gályarabok megmentésében, az árva és nehéz sorsú gyermekek befogadását az első világháborút követően. (Mi tesszük hozzá a holland református egyház nagylelkű támogatását, melyet még a rendszerváltás után is nyújtott a magyar testvér egyházának.) Jogos tehát, hogy Sigray emléktáblájával a holland állami címer is megjelenik a Debreceni Református Kollégium falán, a szöveg is kétnyelvű.

Sigray István országgyűlési képviselő beszédében kiemelte: „Ha Sigray Mihály megállotta a helyét, mint kardforgató és hadseregszervező, ezért a hálának ismét a Kollégium felé kell szállnia, mert ezeket az erős lelki erényeket belé csepegtette. A Kollégium érdeme az ő karrierje”.

– Ormosi László –


Az emléktábla magyar felirata

BÁTORI SIGRAY MIHÁLY A NÉMETALFÖLDI EGYESÜLT ÁLLAMOK MAGYAR HUSZÁR BRIGADÉROSA 1748-BAN. – ÉLT 1705–1755-IG – A DEBRECENI COLLEGIUM NÖVENDÉKE 1726–1732-IG

A relief szöveges része magyar és holland nyelven, középen a holland címer | Fotó: Ősz Attila A relief szöveges része magyar és holland nyelven, középen a holland címer | Fotó: Ősz Attila ©








hirdetés