Akiknek csak térkép volt e táj

Akt.:
Akiknek csak térkép volt e táj
© Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Több mint 1200-an vesztették életüket az 1944. június 2-ai debreceni bombázásban.

– Valamivel több mint három hónap telt csak el Radnóti Miklós egyik leghíresebb versének lejegyzése és a debreceni szőnyegbombázás között. Városunk lakói 1944. június 2-án a saját bőrükön tapasztalhatták meg a költő által kimondott igazságot. A berepülőpilóták számára tényleg csak térkép volt e táj – jelentette ki kedden dr. Szekeres Antal, az önkormányzat jegyzője a Nagyerdőben, a Medgyessy sétányon, a város hősi halottainak és polgári áldozatainak emlékművénél. A megemlékezésen hozzátette: a 71 évvel ezelőtti légitámadás során a Nagyállomást és környékét szinte teljesen elpusztították, az áldozatok száma meghaladta az 1200-at.

A bombák természete

A jegyző úgy vélte, hogy az angol-amerikai támadók hadi céljaik érdekében a város környéki vasúti hálózat ellehetetlenítésére törekedtek, melyen túl semmi nem számított.

Az akció délelőtt 9-kor kezdődött, amikor 130 darab B17-es bombázó lepte el az eget, majd 14 percig sötétség lett. De nem a felhőktől, hanem attól az 1300 bombától amelyeket a repülők szórtak szét. Nem volt kegyelem senkinek! Nem volt lehetőség elszaladni, menedéket keresni – mondta az összegyűltek előtt.

Arra emlékeztetett, hogy akkor leginkább a postás és a vasutas családok számára bizonyosodott be „a bombák keserű természete”. A becsapódáskor nincs kivétel katona, civil, csecsemő és szép korú között, a következmény mindig ugyanaz. Gyász, könnyek, megcsonkított és tönkretett életek.

Ez nemcsak egy támadás volt, ez maga volt az isten elleni cselekedett és vétek. A parancsot adók embert akartak ölni – fogalmazott dr. Szekeres Antal.

Erőfitogtatás

A megemlékezés, koszorúzás ezután a Nagyállomás indulási oldalánál elhelyezett táblánál folytatódott, ahol Nagy Krisztián, a MÁV Zrt. pályavasúti területi igazgatója arról beszélt, hogy Debrecen 1944. júniusi 2-ai bombázása, annak a civil lakosságra gyakorolt hatása az egyik legértelmetlenebb és legpusztítóbb volt Magyarország történelmében. Mindez egy olyan városban történt, amelynek katonai jelentősége elenyészőnek bizonyult. Az olaszországi Foggia városából felszálló repülőkkel szemben esélytelen volt a magyar légierő.

Az égből jött mészárlás

Nagy Krisztián szerint az összevont haditechnikai eszközök száma arra utal, hogy ez nem egy egyszerű taktikai csapás, hanem erőfitogtatás, élő embereken végzett kísérlet, mészárlás volt! Az időpont megválasztása is azt jelzi, hogy az akció nemcsak a vasút ellen irányult, hiszen délelőtt az állomáson és annak környékén sok ember tartózkodott. A bombák jelentős része lakóövezetre hullott, lakásokat, üzleteket, templomot, gyárat rombolt le. A támadás után 4500 ember hajléktalanná vált.

– A háború értelmetlen, gonosz, annak lerombolásáról szól amit nap-mint nap felépítünk. Tennünk kell azért, hogy ezt elkerüljük – jelentette ki végül a MÁV pályavasúti területi igazgatója.

HBN-OCs








hirdetés