Aki tudja, csinálja…

Állítólag Murphy egyik törvénye – ami nincs ugyan alátámasztva megfelelő észérvekkel, de jól hangzik – mondta ki a következő nagy igazságot: „aki tudja, csinálja, aki nem, az tanítja”. Kenyeres Ilona írása.

Eme bölcselet természetesen nem az iskolai oktatókra vonatkozik, sokkal inkább azokra a másoknál mindent jobban tudó, kissé öntelt emberekre, akiknek nincs meg a kellő ismeretük, tehetségük egy bizonyos szakmához, mégis úgy tesznek, mintha… Vannak, akik átlátnak a szitán, azaz rájönnek, hogy az illetőnek csak a szája jár, de amit csinál, az igazából nem ér túl sokat, míg mások talán soha az életben nem jönnek rá, hogy egy kóklerrel van dolguk.

Nemrégiben meghalt egy televízióból ismert jós, aki egy – vagy több – hozzá fordulót bizony milliókkal rövidített meg. A rászedett emberek fizettek, mert vakon megbíztak a férfiban, nagy tudású, művelt embernek hitték a közönséges csalót. Ő ugyan nem a szó szoros értelmében vett tanító volt, ám a hozzá fordulók mesternek, gurunak gondolták, s természetfeletti képességekkel ruházták fel. Ő pedig szépen ki is használta ezt a nem létező tudását. Vannak olyanok is, akik becsületesen elsajátítanak egy bizonyos tudományt – például egy, a múlt század első felében még tiltólistán lévő, a kézírás elemzésével foglalkozó tant –, majd elkezdik azt gyakorolni. Egyesek elemzéseket is vállalnak, míg másokról, akik egy idő után elkezdik oktatni is ezt a tudományt, rosszakaróik elterjeszthetik a fenti bölcsességet, amit – mint Murphy valamennyi törvényét –, természetesen nem szabad nagyon komolyan venni. Nem is veszik komolyan ezt azok a képzőművészek sem, akikről – nyilván – ugyancsak az ellenségeik híresztelik, hogy csak azért tanítanak iskolásokat, mert ők maguk nem tudnak igazán maradandót alkotni. És végül nem hagyhatjuk ki azt az igen nagy népszerűségnek örvendő római katolikus atyát sem, aki népszerű előadásain párkapcsolati tanácsokat is ad, ismerteti, mi kell a szerelemhez, s a gyereknevelés tekintetében is megmondja a „tutit”. Holott, mint tudjuk, ő soha nem nősülhet, s nem lehet gyermeke sem, hiszen az egyház tiltja ezen földi örömöket. Népszerűsége mégis töretlen, s rá aztán (még ha nem is teljesen az „eredeti” értelemben) igaz lehet a mondás: „Aki tudja, csinálja, aki nem, az tanítja.”

– Kenyeres Ilona –








hirdetés