Aki A-t tud mondani, mondjon B-t is!

Akt.:
Aki A-t tud mondani, mondjon B-t is!
© Fotó: okosgyogyszer.hu
Budapest – A tévhitekkel ellentétben nem egzotikus betegség a fertőző májgyulladás.

Mintegy 1000 regisztrált beteg, 2 éttermi eredetű járvány, 1 haláleset: ez a hepatitis A-fertőzések 2015-ös hazai mérlege. A WHO szerint a hepatitis A vírus szempontjából hazánk a közepesen fertőzött országok közé tartozik; Borsodban és Zalában fokozott a fertőzésveszély. A leginkább a szennyezett élelmiszerrel, zöldségekkel, gyümölcsökkel és ivóvízzel terjedő betegségben érintettek száma az elmúlt években itthon is jelentősen megnövekedett – figyelmeztetnek a szakemberek a július 28-i hepatitis világnap kapcsán.

A hepatitis-fertőzések közül a világon leggyakoribb, szexuális úton és a testnedvekkel terjedő B vírustörzs elleni vakcina 1999 óta már itthon is a kötelező oltási program része. Szakemberek szerint azoknak, akik megkapták a hepatitis B elleni oltást, a hepatitis A elleni védőoltás beadása javasolt. A többi korosztálynak – az életkori olthatóság figyelembevételével –a hepatitis A és B ellen is védő kombinált vakcina ajánlott, ha megfelelő idő áll a rendelkezésre a védettség kialakulásához.

Könnyen terjedő vírus

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 1,4 millió új hepatitis A-fertőzés fordul elő évente. Magyarországon az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a hepatitis A-megbetegedések száma, a WHO 2012 óta a közepesen fertőzött területek közé sorolja hazánkat. Míg 2011-ben 82 fertőzött beteget regisztráltak, addig 2014-ben már 1556 embert fertőzött meg a vírus. Az elmúlt évben ugyan csökkent a regisztrált esetek száma, de 2015-ben még mindig mintegy ezer esetet jelentettek.

A Magyarországon is jellemző, sporadikus hepatitis A-járványok gócpontjai lehetnek iskolák és az óvodák is, ahol a gyerekek közvetlenül érintkeznek egymással. A vírus igen könnyen terjed, emiatt a közvetlen kapcsolat a fertőzött személyekkel betegségeket okozhat. A kórokozó szájon át mosatlan zöldségekkel, gyümölcsökkel, fertőzött élelmiszerekkel, a part menti fertőzött vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem megfelelően elkészített ételekkel, szennyezett vízzel kerülhet a szervezetbe.

Hosszú a lappangási ideje

A betegség nemcsak itthon jelent reális kockázatot, hanem a külföldi utazások, nyaralások kapcsán is. A magyarok közkedvelt úti céljai közül Egyiptom és Tunézia kiemelt, Törökország, Olaszország, Horvátország és Görögország pedig közepes kockázatú terület. – Annak ellenére, hogy a hepatitis A az utazók egyik leggyakoribb, védőoltással megelőzhető betegsége, kétharmaduk továbbra sem védekezik ellene – mutatott rá dr. Béres Zsuzsanna. A szakember elmondta: a betegségnek viszonylag hosszú a lappangási ideje, a tünetek – melyek közül a legszembetűnőbb a bőr sárga elszíneződése – azonban nem minden estben alakul ki –, általában 14-28 nappal a fertőzést követően jelentkezhet. A betegség tünete lehet még a fejfájás, a hányinger, hányás, az étvágytalanság, a fáradékonyság, a sötétebb színű vizelet is. A súlyosabb eseteket kórházban kezelik. A kór komolyabb veszélyt jelenthet korábbi májérintettség esetén is. – Kevesen tudják, de a betegség az egyik leginkább érintett korcsoportban, a 6 éves kor alattiaknál gyakran tünetmentes – tette hozzá dr. Béres Zsuzsanna –, de mivel a vírus feko-orális úton terjed, ezek a gyermekek hosszú ideig fertőzhetik a közvetlen környezetüket.

Májrákot is okozhat

A hepatitis vírusok közül a hepatitis B jelenti az egyik legsúlyosabb globális egészségügyi problémát, hiszen jelenleg a tizedik vezető halálok a fertőző betegségek között. A WHO adatai szerint ez idáig a világ egyharmada, azaz 2 milliárd ember esett már át a májat megtámadó akut vagy krónikus betegséget is okozó vírusos hepatitis B-fertőzésen. Közülük mintegy 240 millióan jelenleg is krónikus hepatitis B-fertőzésben szenvednek, ez pedig nemcsak járványügyi veszélyforrás, de az érintettek számára komoly egészségügyi kockázat is. A krónikus hepatitis B-fertőzés nyomán ugyanis májzsugor és májrák is kialakulhat.

Évente körülbelül 500-700 ezer haláleset történik a hepatitis B vírus fertőzése következtében, holott a hepatitis A-hoz hasonlóan ez a betegség is hatékonyan megelőzhető védőoltással. Örvendetes tény ugyanakkor, hogy Magyarországon az akut B vírushepatitiszek száma jelentősen csökkent az előző évihez képest: 2015-ben 43 esetet regisztráltak, ami kétharmada a 2014-ben bejelentett megbetegedéseknek. A hepatitis B vírus leggyakrabban vérrel és különböző testnedvekkel terjedhet. Közvetítheti szexuális kapcsolat, de a betegség forrása lehet akár fertőzött olló és borotva, piercing, tetoválótű, pedikűr és manikűr, közös fogkefe használata.

A hepatitis B előfordulása a szub-szaharai országokban a legmagasabb, ahol a felnőtt népesség 5-10 százaléka krónikusan fertőzött. Dél-Amerikában, az Amazonas vidékén szintén magas a fertőzöttek száma, de ugyanez igaz Kelet- és Közép-Európa déli régióira. A közel-keleti országok és az indiai szubkontinens lakosságának 2-5 százaléka krónikusan fertőzött.

További rizikócsoportot jelentenek a szabados szexuális életet élők, a hepatitis B-betegek családtagjai és közeli hozzátartozói, a droghasználók, az egészségügyi dolgozók, a veszélyes munkát végzők (rendőrök, tűzoltók, katonák, laboratóriumi dolgozók stb.) és a májbetegek.

A hepatitis B-fertőzés után a tünetek megjelenéséig átlagosan 75 nap telik el, de ez az idő 30–180 nap is lehet. A hepatitis B vírusfertőzés tünetei a következők lehetnek: sárga bőr és szemfehérje, sötétebb vizelet, erős fáradtság és levertség, hasi fájdalom, láz.

HBN








hirdetés