“Agyalás” Alföldi módra a Modemben Debrecenben

“Agyalás” Alföldi módra a Modemben Debrecenben
Debrecen – Nagyon helyesek, hogy eljöttek – köszöntötte a tárlatra érkezőket Alföldi Róbert, majd rögtön leszögezte, nehéz műfaj a képzőművészet, nem véletlen, hogy köze nincs a verbalitáshoz, épp ezért az általa elhangzottakat kezeljük úgy, mint egy kultúrafogyasztó, vagyis olyan ember benyomásait, aki szereti a képzőművészetet.

Ez a műfaj zsigerileg működik, érzéki viszony kell, hogy fűzzön a képekhez, élmények tehát, amit megosztok önökkel- folytatta. A tárlatvezetés ingyenes volt, csak a kiállításra szóló belépőjegyet kellett megváltani: nos azokat a jegyárusítás másnapjára elkapkodták. Minden korosztály képviseltette magát a vasárnapi tárlatvezetésen, ahol napjaink legnevesebb és legizgalmasabb festőinek munkáit láthattuk. Ki is húzták magukat a debreceniek, amikor Alföldi oly módon értékelte a Modemet, mint ahol olyan kiállítások vannak, amik Pesten se.. 

Komplex ügy

A tavaly nagy visszhangot keltő Alkony maga is komplex ügy, mint a túlagyalt gondolatokkal megterhelt kortárs képzőművészet – így a direktor. Végignézve az anyagot, amely a világvége mítoszokat és a bizonytalanságot a festészet nyelvén tematizálja, Alföldinek inkább a szégyen szó jutott eszébe: a világszínvonalú válogatás a zűrzavaros közérzet és társadalmi lét tükre, panellel, hobbikerttel, farkassal, vendégággyal, torzóval. A közönséget magával hívó színész-rendező elárulta, ő milyen élményt keres egy-egy mű figyelése kapcsán. Szerinte a képek kicsit óvatosak, kicsit félnek kimondani azt, ami a megfestésüket elindítja, ezért a “pofán csapás” – élmény részéről elmaradt – távolságtartó az anyag.

A falon számos rózsaszínt is tartalmazó alkotást figyeltünk meg, ezek a kortárs képzőművész-hölgyek sajátjai mostanság – értelmezett Alföldi, akinek nem kerülte el a figyelmét a – mi szebben írjuk – “rosszul” megfestett, illetve direkten naív, vagy csupán fifikásan odacsesszintett bagoly sem. Lényeg, hogy egy képet soha nem lehet érteni – segített a tárlatvezető azoknak, akik értelmet kerestek a művekben. Az a Krisztián dolga (Kukla Krisztián, a Modem vezetője, a szerk.) – fogalmazott viccesen és hozzátette, a képek okozzanak örömöt, ne legyenek görcsös, “jól értem-e” – gondolatokkal terhesek.

A színész-rendező nem felejtette el anyukáját sem megemlíteni vasárnap; mint megtudtuk, a mama hajlamos olyanokat kijelenteni, hogy “ilyet én is tudnék festeni!”. – Nos, kipróbáltuk, de nem jött össze neki – árulta el Alföldi egy kellően nonfiguratív alkotáshoz érve.

Összességében a várva várt egyéniség gyorsan szaladó, megmosolyogtató egy órát okozott a tárlatnézőknek, kicsit közelebb jött, kicsit gonoszkodott, kicsit megvilágította az Alkonyt.

 

HBN-BB








hirdetés