Adottságaival élve jó pályán van Hajdúböszörmény

Akt.:
Kilenc éve Hajdúböszörmény polgármestere
Kilenc éve Hajdúböszörmény polgármestere - © Fotó: Matey István
Hajdúböszörmény – A böszörményiek ugyan érzik Debrecen közelségének hátrányait, de inkább az előnyeit akarják kihasználni. Interjú Kiss Attilával, Hajdúböszörmény polgármesterével.

A Böszörményből érkező hírek, a megye második legnagyobb városában megrendezett események – köztük a hagyományos nagyrendezvények – bizonyítják, az utóbbi években minden téren felpezsdült az élet. Az szinte biztos, hogy ha a 32 ezer lakosú település Heves vagy Nógrád megyében lenne, országosan is sokkal nagyobb visszhangot kapnának az ottani történések. S hogy ez sokak véleménye lehet, bizonyítja a tény, idén Kiss Attila nyerte azt az internetes szavazást, mely során évente megválasztják az ország legjobb polgármesterét.

Gratulálunk a szép eredményhez, aminek értékét növeli, hogy a világhálón keresztül nagyon sok helyről kapott szavazatokkal győzött. Valószínűleg a városáért végzett tevékenységét ismerték el, azaz látják Hajdúböszörmény fejlődését, amit azonban befolyásol a megyeszékhely, Debrecen közelsége.

Kiss Attila: Köszönöm a gratulációt, de engem is meglepett az eredmény, ezek szerint nem végezzük rosszul a dolgunkat. Ami pedig a cívisvárost illeti, tagadhatatlan, hogy bizonyos területeken érvényesül a negatív hatása, de mi inkább az előnyökre koncentrálunk. Ilyen például egy, a 90-es években megjelent kutatási eredmény, mely szerint Európában a 20–50 ezer lélekszámú kisvárosokban legjobb az életminőség, különösen akkor, ha 50 kilométeres körzetében egy nagyváros is található. Mi pont ebbe a kategóriába tartozunk, ezért igyekszünk ennek minden előnyét kihasználni, vagyis amikor egy befektető nálunk kopog, azt is mérlegeli, hogy félórán belül minden olyan nagyvárosias létesítményt (repülőtér, színház, labdarúgó stadion, egyetem) tőlünk is elér, melyek Debrecenben találhatók. Ezeken kívül mi minden más alap- és középszintű kommunális, egészségügyi, szociális, oktatási, művelődési és sportintézménnyel rendelkezünk, Böszörmény egy tiszta levegőjű és a tavalyi eredmények alapján a hatodik legbiztonságosabb kisváros az országban. Ráadásul gazdag történelmi múlttal is rendelkezik.

Ezek az erények valóban csábítóak lehetnek az olyan vállalkozásoknak, cégeknek, melyek nem feltétlenül egy nagyvárosban akarnak telephelyet létesíteni, ráadásul az M35-ös autópálya megépítése is növelhette a város vonzerejét. Érzékelték ezt az elmúlt években?

Kiss Attila: A gazdasági szakemberek előrejelzésénél (6–8 év) kicsit lassabb ütemben, de már érezzük a hatását, és ez éppen idén, azaz az átadása utáni kilencedik esztendőben erősödött fel. Olyan nem böszörményi székhelyű – köztük fővárosi – cégek jelentkeztek letelepedési szándékkal, melyek kimondottan ilyen vidéki települést kerestek, mint a miénk. Az elmúlt hónapokban annyi befektetni szándékozóval tárgyaltunk, mint előtte nyolc év alatt összesen. Legutóbb éppen egy nagy beszállító cég képviselője említette: nem is gondolta, hogy ilyen közel van a város Budapesthez. Ez sok mindent elmond az elérhetőségünkről. Ezek után valószínűleg jók az esélyeink, bár egy másik kisvárossal kell versenyeznünk a szomszéd megyéből, de bízunk az újabb sok munkahelyet teremtő beruházás ide hozatalában.

Az extrém sportokat is magába foglaló Kexx Fesztivál és a cséplési bemutató megfér egy városban Az extrém sportokat is magába foglaló Kexx Fesztivál és a cséplési bemutató megfér egy városban | Fotó: Matey István ©

Ebben egyébként hogy áll a város, mármint munkahelyek és a munkanélküliség tekintetében? De ide tartozik a munkaerő-potenciál is.

Kiss Attila: Az utóbbival kezdve, egy ezer dolgozót foglalkoztató cégnek nem tudnánk elég munkavállalót biztosítani, bár számíthatnánk a környező városokból, köztük Debrecenből érkező dolgozókra is. Ennek egyébként kevés az esélye, egy ilyen vállalat inkább a megyeszékhelyre költözne, ahová viszont biztosan bejárnának böszörményiek. A két város közelsége miatt tőlünk csak busszal, több mint kétezren ingáznak.

A munkanélküliek aránya valamivel alacsonyabb a megyei átlagnál, 9 százalék körül mozog, de a közfoglalkoztatottakat beleszámítva csak 6. A jelentős arányeltérés annak köszönhető, hogy városunk országosan is a legnagyobb közfoglalkoztatónak számít az önkormányzatok között. A Start munkaprogramban jelenleg több mint tízféle tevékenységet végez 1475 ember.

Milyen hangsúlyok figyelembevételével választották ki a programokat?

Kiss Attila: A közfoglalkoztatásért felelős alpolgármesterrel, Fórizs Lászlóval és a járási hivatal vezetőjével, Ficsor Lászlóval számba véve a lehetőségeinket arra a következtetésre jutottunk, hogy nekünk elsősorban a mezőgazdaság a főterületünk. Ma már büszkén mondhatom, ebben sikerült egy igazán mintaértékű programot létrehoznunk a volt SZÖVÁLL telephelyen, az M35-ös úttól nem messze. A teljesen lepukkant ingatlanon tavaly felújítottuk az ólakat, istállókat, és állatokat vásároltunk a közmunkaprogramban biztosított keretből. Ma már több mint 100 mangalicát, mintegy 30 szürke marhát, félszáznál jóval több rackajuhot, több mint 500 tyúkot és egyéb jószágokat gondoznak a közmunkások, akiknek a száma a növénytermesztőkkel együtt meghaladja a kétszázat. Ez egyben azt is jelenti, hogy az állatok etetését is a közfoglalkoztatás kertében megtermelt takarmányból és zöldségből tudjuk megoldani. A növénytermesztés már korábban beindult, 45 hektáron 15 féle zöldséget, gabonát termesztettünk. Idén 7,5 hektáron termeltünk búzát 60 mázsás hektáronkénti átlaggal, ami elegendő lesz a jövő évre és a kukoricára sem kell költenünk. Ezekből a termékekből pedig ellátjuk alapanyaggal a 6500 adagos konyhánkat, ami nagyon jelentős kiadáscsökkentést jelent. Mindent egybe vetve a mezőgazdasági közfoglalkoztatás egy nem Start-programos, de 100 százalékos támogatottsággal megvalósított zöldségfeldolgozó üzem kapacitását is kihasználva, nekünk eddig mintegy 200 millió forintot hozott.

Jól haladnak a közfoglalkoztatás utáni következő lépcső, az önálló lábra állás felé, amikor már nem csak saját használatra termelnek, illetve az eladott termék árát nem kötelező visszaforgatni, így a haszonból állandó munkát adhatnak az embereknek.

Kiss Attila: Pontosan ez a célunk, hiszen az egymásra épült termelési folyamatok annyira gazdaságossá teszik az állattartást és a növénytermesztést is, hogy a saját szükségleten túl folyamatosan képződik majd felesleg, amit értékesíthetünk. Ehhez persze már valamilyen gazdasági társulásra lesz szükség, amely folyamatosan munkát biztosít az embereknek. Emellett a már említett állattartó telepünk, a Hajdú-tanya egyfajta ismeretterjesztő szerepet is fog játszani, ahol az iskolásoknak, és – kérésükre – az idősebb embereknek bemutató terep is lesz, tanösvénnyel és fedett pihenőhellyel. Ezzel valamit visszahozunk a városra jellemző múltból is.

Cséplési bemutató a hajdúvárosban | Fotó: HBN-archív Cséplési bemutató a hajdúvárosban | Fotó: HBN-archív ©

Ilyen jellegű programokban már eddig sem volt hiány Hajdúböszörményben, elég csak a Kemencés napra vagy a nemzetközi traktorhúzó versennyel fűszerezett Hajdúhétre gondolni. Ugyanakkor a rendezvényturizmus mellett nem sok turisztikai attrakció várja a városba látogatókat.

Kiss Attila: Ezzel mi is tisztában vagyunk, bár a közelmúltban készült kimutatás szerint 2002-höz képest megötszöröződött a városban eltöltött vendégéjszakák száma. Azonban ez a 25–30 ezer is nagyon kevés, még akkor is, ha ezzel Debrecen és Hajdúszoboszló után a harmadikok vagyunk a sorban. Az is jól hangzik, hogy ma már nyáron nem tudunk fogadni például egy testvérvárosi küldöttséget, ha februárban nem foglaljuk le előre szállásukat. Ám e mögött szálláshiány áll, annak ellenére, hogy egy évtized alatt 11 újabb vendégfogadóhely is létesült a városban.

A vállalkozók valószínűleg úgy gondolták, hogy azért a néhány napért, hétért nem érdemes négy évszakos szálláshelyet létesíteni, mert ráfizetéses lenne. Hogy ne így legyen, ahhoz több turisztikai látványosságra lenne szükség.

Kiss Attila: A területfejlesztési operatív programra beadott 8,5 milliárd forintnyi támogatási igényünknek éppen emiatt jelentős részét ilyen célra fordítanánk. A 4,5 hektáros Fürdőkertben a már meglévő létesítmények mellé építettünk egy 55 férőhelyes ifjúsági szállót szaunával, jacuzzival, s ősszel adjuk át. A tervek szerint egymilliárdos költséggel a közeli városi sportcentrumot is bevonva egy ifjúsági sportközpontot hozunk létre kalandparkkal, játszóházzal, tenisz-, minigolf-, bowling- és műfüves, villanyvilágításos kispályával. Ezenkívül létrehozunk ott egy snooker szalont is, mert Budapesten kívül nincs ilyen. A zöldterület adottságait kihasználva botanikus kertet is kialakítunk a már említett felnőtt és gyerek kalandpark mellett.

A másik nagy turisztikai fejlesztésünk az amúgy is népszerű strandfürdőnkben valósulna meg, és a mellette lévő elhanyagolt csónakázó tavat is rendbe hoznánk. Bár nem látszik, de a strand területe 27 hektár, így még nagyon sok lehetőségünk van a fejlesztésére, amihez a tervek kidolgozására egy hozzáértő profi céget kértünk fel. A cél, hogy a városba látogatók minél több napot töltsenek el nálunk. Ezt szolgálná a fürdő bevonásával a csónakázó tavon félmilliárdos költség­gel kialakítandó vízibázis is, kajakozással, kenuzással, evezéssel, sárkányhajózással.

Az említett 8,5 milliárdnyi fejlesztési forrást, mi mindenre használnák még fel?

Kiss Attila: Két óvoda teljes felújítására, nagyon jelentős útfejlesztésre, orvosi rendelő építésére és városrehabilitációra. Külön kiemelném az ÁFÉSZ-től néhány éve egymillió forintért megvásárolt nagyon elhanyagolt állapotú zsinagóga épületének teljes felújítását, ami utána kulturális célokat szolgálhat. A volt hajdúkerületi székházban működő múzeum alagsorában egy korabeli pincebörtönt alakítunk ki, az utolsó híres rab emlékére visszaállítjuk Soós Pista celláját, lesz a látogatóknak kaloda, amivel lefényképezhetik magukat és hasonló látványosságok.

Bár a megyei területfejlesztési forrás egyelőre csak vágyálom, de vannak még programok, melyekre pályázhat majd a város. Mekkora összegre számítanak a 2020-ig tartó időszakban?

Kiss Attila: Az előző ciklusban 15 milliárdot sikerült lehívnunk, és ebben is elégedett lennék ilyen nagyságrenddel, ami lehet 13 vagy 16 is. Sokan akarnak pályázni, de ne feledjük el, vannak települések, melyeknek nehézséget jelent az önrész előteremtése, míg számunkra ez nem gond, hiszen mintegy 180 millió forinttal volt a múlt évben is pozitív a mérlegünk, ami a jelentős, 1,3 milliárd forintos iparűzési bevételünknek is köszönhető.

Amennyiben a már említett reménybeli befektetők a várost választják, ez az összeg tovább nőhet, és Hajdúböszörmény még élhetőbb lehet.

Kiss Attila: Ez lenne a cél, de amellett, hogy mindent megteszünk az újabb munkahelyteremtő vállalkozások városba hozataláért. Így választott bennünket három éve a Kőröstej, amely ma már 350 dolgozót foglalkoztat, de előre számolni az ilyen bevétellel nem lehet. Ahogy a cégek termelése fellendülhet, úgy különböző okok miatt vissza is eshet. Amennyiben ez kevés munkást foglalkoztatókkal esik meg, nem okoz számottevő változást, de más a helyzet, ha nagy foglalkoztatókat érint. Egy ekkora nagyságú városban, mint Böszörmény, egy ilyen esemény okozna igazán fejfájást, ami remélhetőleg még sokáig elkerül bennünket, és az eddiginél is jobb életminőséget tudunk biztosítani.

– Égerházi Péter –


Névjegy: Kiss Attila

  • 1968-ban született Hajdúböszörményben
  • Nős, két lány édesapja
  • A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán és a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (művelődési és felnőttképzési menedzser) is diplomát szerzett
  • 2006 óta Hajdúböszörmény polgármestere, korábban a város alpolgármestereként is tevékenykedett
  • Dolgozott könyvtárosként és a helyi Fürdőkerti Ifjúsági Szabadidőközpont vezetőjeként is
  • 2002-től 2014-ig a Fidesz ország­gyűlési képviselője (első ciklusában a Fidesz-MDF területi listájáról, a másodikban és a harmadikban a Fidesz-KDNP színeiben egyéni választókerületi győzelemmel jutott a parlamentbe)
  • A legutóbbi országgyűlési választást megelőzően úgy döntött, a polgármester-jelöltséget választja; elmondása szerint elhatározásában kulcsszerepet játszott a családja akarata, a parlamenti munka miatt nagyon sok időt töltött távol
  • Érdekesség, hogy 1984 óta énekel a helyi városi és pedagógus kórusban, de a Parlament „Szená-torok” nevű énekkarában is megfordult; egyik alapítója és vezetője volt a megye első magánrádiójának, a Keleti Főcsatornának
  • A Naplónál járva szívesen beszélt arról, hogy érett korba lépve mennyire leköti az agrármunka és azon büszkeségét is megosztotta, hogy az általa nevelt kivik csodájára járnak








hirdetés