Áder János: a klímaváltozás felerősíti a migrációt

Akt.:
Áder János köztársasági elnök
Áder János köztársasági elnök - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Áder János szerint egyre drámaibb következményekkel jár a Föld melegedése.

A köztársasági elnök a debreceni Kratochvil Károly Középiskola diákjainak tartott előadásában elmondta: a jelek szerint sajnos nem sikerül teljesíteni a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott azon célt, hogy bolygónk hőmérséklete ne emelkedjen másfél foknál többel.

Gigapoliszok születnek

Kifejtette: nagyjából 3 millió évvel ezelőtt egyszer már hasonlóan magassá vált a Föld átlaghőmérséklete, melynek következtében például a tengerek vízszintje legalább 9 méterrel megnőtt. Amennyiben minden így folytatódik, most is erre kell számítani, aminek súlyos környezeti, társadalmi, gazdasági következményei lesznek.

ader_janos2Fotó: Derencsényi István

Jelenleg csaknem 8 milliárd ember él a Földön, mely létszám 2050-re várhatóan eléri majd a 10 milliárdot. Ebből következően növekszik a fogyasztás, az energiafelhasználás és a károsanyag-kibocsátás. 2050-ben az emberek 75 százaléka városokban fog élni, csakhogy az üvegházhatású gázok döntő része is itt termelődik. A népesség egyre inkább nagyvárosokba, 5 milliónál több lakosú gigapoliszokba koncentrálódik. Ez nagyon komoly várostervezési, például építészeti, infrastrukturális, vízellátási, szennyvízelvezetési kérdéseket fog felvetni – hívta fel a figyelmet.

Kihívás előtt a mezőgazdaság

Áder János szerint az is probléma, hogy az emberiség vízfelhasználása kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a népesség. Ráadásul a következő évtizedekben a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé válik a csapadékeloszlás. Akár egyetlen országon belül lehet egyszerre áradás és aszály. Magyarországom is volt már ilyen, 2013-ban a Dunán nagy árhullám vonult le, miközben az Alföld egyes részein szárazság pusztított. A köztársasági elnök elmondta: arra lehet számítani, hogy felgyorsul a víz körforgása. A magasabb hőmérséklet következtében erősödik a párolgás, így sokkal intenzívebb esőzések alakulnak ki. De nemcsak ettől romlanak az élelmiszer-termelés feltételei, például nagyobb számban jelennek meg kártevő rovarok és a parlagfűhöz hasonló invazív növényfajok. Ugyancsak baj, hogy mivel a tengerek nyelik el a szén-dioxid nagyrészét, savasodás indul el bennük, mely az ottani élővilág drámai mértékű pusztulásához vezet – fogalmazott.

Háborúk az ivóvízért

Áder János kiemelte, az aszályok és áradások miatt sokfelé felerősödnek a társadalmi konfliktusok. Például az 5 éve tartó szíriai polgárháborút egy 3 évig húzódó aszály előzte meg, melynek hatására a vidéki gazdák a városokba áramlottak, ahol nem találtak munkát. Ez is hozzájárult a migrációs hullámhoz. Az ivóvízért egyre gyakrabban vívnak majd háborúkat – tette hozzá a köztársasági elnök.

– Orosz Csaba –


Nyerjük ki az aranyat a telefonokból

A köztársasági elnök előadásában megoldási javaslatokat is bemutatott. – Az egyik legfontosabb: véget vetni a vedd meg, használd rövid ideig, majd dobd el gazdasági logikának – jelentette ki. Úgy vélte, hogy ez a gondolkodásmód természeti erőforrásaink feléléséhez vezet, ezért a jövőben a hulladékra mint nyersanyagra kell gondolnunk. Példaként említette, hogy 1 tonna használt mobiltelefonból 150-szer több arany nyerhető ki, mint ugyanennyi kőzetből. A fosszilis energiahordozók helyett egyre több megújuló energiát, például nap-, szél-, vízenergiát kell használnunk. A termőföldeket például be lehet vonni egy olyan magyar találmánnyal, egy olyan speciális géllel, amely a párolgást gátolja, de az esővizet átengedi – emelte ki Áder János.