Ádám cuppant, ha szomjas, és szeretné még hallgatni a Csík zenekar dalát

Ádám és Vali. Egymásra talált a nevelő és a gyermek
Ádám és Vali. Egymásra talált a nevelő és a gyermek - © Fotó: Magánarchívum
Hajdú-Bihar – A szolgálat azzal a céllal jött létre, hogy lélegzetvételnyi időt adjon a szülőknek.


Nem túlzás, tendencia: a sérült gyermeket nevelő szülők jó része akár 9-10 évet is vár arra, hogy kimozdulhasson; elmenjen kikapcsolódni, esetleg moziba, vagy egyszerűen csak vacsorázni. Ezek a családok aktív nagyszülők híján csak magukra számíthatnak a segítségre szoruló gyermek nevelésében, különösen, ha annak nincs egész napos óvodai-iskolai elfoglaltsága, s szülei azt gondolják, más nem is bírna a gyerekkel (mert nehezen mozog, nem ül, problémás az etetése, és nagyon hozzájuk szokott).
Ha az otthonmaradás állandósul, az valószínűleg megfosztja az egyik szülőt a munkától; ha ép testvér van a családban, akkor pedig a vele töltött minőségi idő sérülhet, mert ő valószínűleg vágyna szabadtéri programokra, és szívesen csodálja a bevásárlóközpont mozgólépcsőjét is.

Nem bezárkózni

De mi a teendő ilyenkor, amikor az egyik gyerek szaladna, a másik pedig nem igényli a hangos programokat? S mit tehet az a szülő, amely nem tud elmenni se fodrászhoz, se moziba, sőt még az is meghaladja a lehetőségeit, hogy heti néhány órára fejlesztő foglalkozásra ingázzon a sérült gyerekével?

– Négy éve kezdődött az életemben az a pozitív változás, mikor megismertem a Fecskéket (Fogyatékos Embereket nevelő Családok otthonában nyújtott időszakos Kísérés és Ellátás), és azóta rendszeresen tudnak segíteni. Ez mind nekem, mind a családomnak megoldást jelentett a kiegyensúlyozottabb életre. A fecske szolgálat nélkül nagyon nehéz helyzetbe kerültünk volna – idézzük a debreceni, Asperger szindrómával élő Bálint gondolatait, aki 13 éves, magántanulóként heti 10 órát tölt az iskolában, s mivel ott lenni kell vele valakinek, ám a szülei dolgoznak, a fecske segít neki ebben. Megyénk egyik fecskéje, Vali kezdetben óvodában dolgozott, majd egy támogató szolgálatnál, mindig gyerekek közelében. A szolgálat révén került kapcsolatba a Debrecen Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthonával, ahová két gyereket vittek éveken át. Sokszor bement hozzájuk, ha ideje úgy engedte, megvárta őket. Amikor útjára indult a fecske-modellprogram, hívták, s azóta az Immánuelhez tartozó 18 fecske egyike. Gyógy­pedagógiai asszisztensként végzett, a férjével két fiút nevelnek.

Amikor találkoztunk, épp Ádámra vigyázott. Buta a kérdés, mégis feltettem, hiszen biztos, hogy mindenkiben felmerül: megadatott neki az egészséges gyermek, mégis, hogyan alakult, hogy egész napját sérültek segítésével tölti?

Teljes szívből

– Én ezt teljes szívemből, teljes elhivatottsággal teszem. Való igaz, hogy nem hittem volna, hogy ezt fogom csinálni, de most, ahogy végiggondolom, tényleg furcsa a kérdés, annyira szeretek vigyázni rájuk, s annyira jó hatással van ez a tevékenység az egész családomra. „Anya, ez tök klass­z srác” – mondta a kisfiam, miután megismerte az egyik, ép értelmű, ám mozgáskorlátozott gondozottamat, aki ugyanolyan kamasz, ugyanolyan zenét hallgat. De elmondhatom, hogy amikor például Ádámra vigyázok, szívesen és természetesen mellé bújnak – meséli Vali. Kíséri, és az otthonukban ellátja a gyerekeket, ami azt jelenti, hogy aki járóképes, azt elkíséri például iskolából foglalkozásra, vagy éppen haza, aki pedig mozgásképtelen, ahhoz elmegy az otthonába, és ott vigyáz rá, gondozza, gyermekenként maximum havi 20 órás időtartamban.

– Nekünk nem akadály, ha éppen gyomorszondája van a kicsinek, pelenkázni kell, vagy ölben kell tartani. Megtalálom velük a hangot – meséli, és tapasztaljuk is. Ádám cuppantással jelzi, hogy szomjas, és szeretné még tovább hallgatni a Csík zenekar dalát. Egy másik gondozottjával pislogással kommunikál Vali – tudjuk meg.

Ádám anyukája azokat a helyzeteket sorolja, amikor nélkülözhetetlen a fecske.

– Amikor orvoshoz viszem Ádit, és kell a segítő kéz, vagy amikor félévente egyszer szeretnénk elmenni az édesapjával vacsorázni. Vagy például városi programban, ahol a nagyobb lányunk beleveti magát a kalandokba, Ádám pedig szívesen elidőzik az autókat nézegetve – mondja. Van más példa is: egy szülőpár részére sok évig elképzelhetetlen luxusnak tűnt egy táncos este megvalósítása. Aztán megismerték a fecskét, aki lehetővé tette, hogy néhány órára hercegnek és hercegnőnek érezhessék magukat egy bálban…

Személyre szabottan

A Fecske Szolgálat egy hiánypótló szolgáltatás. Elsősorban a családok életét, társadalmi integrációját segíti, tehermentesít. Rugalmas, személyre szabott választ ad olyan valós igényekre, amelyek jelentősen befolyásolják a fogyatékos gyermekeket és felnőtteket nevelő családok életét, munkavállalási lehetőségeit. Vagy esetenként „csak” a kikapcsolódásra, feltöltődésre adnak alkalmat a folyamatos ellátást nyújtó családtagoknak, cáfolva a közkeletű vélekedést, hogy egy fecske nem csinálhat nyarat.

A Kézenfogva Alapítvány 1993 óta segíti az értelmi és halmozottan fogyatékos gyermekeket és felnőtteket, ők indították el, és felügyelik is 2007 óta azt a modellprogramot, amit megyénkben a Debrecen Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona koordinál – tájékoztatta lapunkat Koncz Nikoletta szakmai vezető.

HBN–Barak Beáta


Fecske-partner: Debrecen Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthon és Iskola. fecske@immanuelotthon.hu, (+36)70-328-1526, (+36)52-530-027 A szolgáltatás díjköteles, a családok anyagi lehetőségei szerint határozzák meg az összeget.









hirdetés