Olajáresés: egy halom kőolajtermelő ország bedőlhet

Budapest, Debrecen - Bod Péter Ákos szerint az alacsony olajár globális rezsicsökkentésként is értelmezhető.

A tartósan alacsony olajár akár a 2008-asnál is mélyebb nemzetközi gazdasági, pénzügyi válsághoz vezethet – állítják nagy nemzetközi elemzők, emlékeztetve arra, hogy 2014 közepe óta nem kevesebb, mint 75 százalékkal zuhant a nyersolaj hordónkénti ára.

Óriási adomány

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a Naplónak úgy fogalmazott, hogy a tartósan alacsony olajár a fejlett világ számára óriási adomány. „Egyfajta globális rezsicsökkentésként is felfogható, hogy az olaj ára összement, akár a Samu nadrágja. Ez ugyanis jelentősen javította cserearányokat, hiszen miközben például az iparcikkek ára nem változott, a nyersanyag ára (maradva az olajnál) 115 dollárról 30 dollárra zuhant. Azt nem gondolnám, hogy az olajár tartós mélyrepülése a 2008-ashoz hasonló világválságot idézhet elő, de, hogy egy halom kőolajtermelő országot bedönthet, az biztos. Kivéve talán Norvégiát és a leggazdagabb arab országokat, amelyek komoly tartalékokkal rendelkeznek. Nem úgy, mint Oroszország, Venezuela, vagy az arab térség kisebb államai. Ezeknek az országoknak a problémái pedig messze túlmutatnak a határaikon, és a hullámai más országokat (köztük Magyarországot) is elérhetnek” – mondta.

Hullámokat vethet

A közgazdász szerint a következő kérdés az, hogy ha az olajkrízis miatt megroppan néhány nagy nemzetgazdaság, ez milyen hatással lesz a globális gazdasági növekedésre. Bod Péter Ákos úgy véli, hogy a magyar gazdasági növekedés külső kockázati tényezői eddig remekül alakultak, de… – 2014-ben, és 2015-ben mákunk volt, de egyáltalán nem biztos, hogy 2016-ban is minden a szánk íze szerint alakul majd. A tartósan alacsony olajár a pozitívból könnyen negatív kockázati tényezővé válhat. Szerencsére az Oroszországgal szembeni kitettségünk ma már elenyésző mértékű, ugyanakkor az, hogy Irán éppen most készül visszatérni a nemzetközi olajbizniszbe, tartósan alacsony hordónkénti nyersolajárat eredményezhet. Egyes elemzők szerint az olaj ára a mostani 30 dolláros szintről időlegesen akár 10 dollár alá is eshet, ahonnan persze visszakorrigál. Csakhogy az alacsony szinten pulzáló, azaz folyton változó nyersanyagár veszélyes, mert ellehetetleníti a stratégiai tervezést – osztotta meg velünk a várakozásait az egyetemi tanár.

Mély és tartós

A Morgan Stanley egyenesen azt állítja, hogy a világgazdaságban 1970 óta tapasztalt olajáresések egyike sem volt olyan mély és tartós, mint a mostani lesz. Más elemzők máris 17 éves mélypontról beszélnek, és tíz dolláros hordónkénti árról vizionálnak. Megint mások (köztük a nemzetközi pénzvilág reprezentánsai) attól tartanak, hogy az olajárak mélyrepülése következtében a tőzsdei részvények akár húsz százalékot is veszíthetnek idén az értékükből, ezért arra biztatják a befektetőket, hogy adjanak el mindent, amíg nem késő. Úgy tűnik tehát, hogy sokan hiába örülnek most még annak, hogy az alacsony nyersolajár miatt fokozatosan esnek az üzemanyagárak, ennek hatásai a pénzügyi piacokon végzetesek lehetnek. Bod Péter Ákos azoknak a véleményét osztja, akik szerint egyelőre nem várható tartós fordulat az olajárban, hiszen a kínai gazdaság lassulása, az amerikai dollár erőssége és az olajtársaságok folyamatosan növekvő termelése mind az ellenkező irányba mutatnak.

- Petneházi Attila -

Ki, honnan vidámkodik?

Bod Péter Ákos úgy véli, hogy miközben az amerikai olajtermelők számára a jövedelmezőség a hordónkénti 60 dolláros nyersolajárnál kezdődik, és az oroszok is olyan ötven dollár környékén kezdenek el „vidámkodni”, a szaúdiaknak szinte minden ár jó, ami nyolc dollárt meghaladó. Ilyen hektikus körülmények között Irán visszatérése az olajpiacra szinte borítékolja a tartósan alacsony olajárat. Ennek is köszönhető, hogy Magyarországon jelenleg gyakorlatilag nincs infláció.