Ab: nem hirdethető ki az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló európai megállapodás

Budapest – Az alaptörvény hatályos rendelkezései alapján nem hirdethető ki Magyarországon az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló európai megállapodás – közölte az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken a honlapján.

A közlemény szerint a hazai bírósági struktúrát kiegészítő nemzetközi fórum működése azzal járna, hogy az ide tartozó, magánfelek közti jogviták teljes mértékben kikerülnek a hazai bíróságok joghatósága alól, ami szükségképpen érinti az alaptörvény hazai bíróságokról szóló fejezetét. Az alaptörvény pedig kivételt nem engedő módon írja elő azt, hogy minden hazai illetőségű magánjogi jogvitában a hazai bíróságok döntsenek.

Az Alkotmánybíróság ebből arra a következtetésre jutott, hogy magánjogi jogviták egy csoportjának elbírálására vonatkozó joghatóságot nemzetközi intézményre átruházó nemzetközi szerződés a hatályos alaptörvényi szabályozás alapján nem hirdethető ki – írták.

Hozzáfűzték: az Egységes Szabadalmi Bíróság olyan nemzetek feletti bírói fórum, amely európai szabadalmak bitorlásával és érvényességével kapcsolatos jogvitákban jár majd el. Az erről szóló megállapodást az Európai Unió 25 tagállama, köztük Magyarország írta alá.

Felidézték: a kormány nevében az igazságügyi miniszter indítvánnyal fordult az Ab-hez, ebben az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás esetleges kihirdetése kapcsán az alaptörvény vonatkozó szabályainak értelmezését kérte a testülettől. Ez alapján az testületnek arról is állást kellett foglalnia, hogy a jelen megállapodáshoz hasonló úgynevezett megerősített együttműködéseket az uniós jog részének tekinti vagy nemzetközi jog alapján kötött szerződésként kezeli.

Megállapították: egy 2016-ban született alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy Magyarország az Európai Unióhoz történt csatlakozásával nem a szuverenitásáról mondott le, hanem csak egyes hatáskörök közös gyakorlását tette lehetővé. Ennek megfelelően Magyarország szuverenitásának fenntartását kell vélelmezni az EU alapító szerződéseiben megállapított jogokhoz és kötelezettségekhez képest, további hatáskörök közös gyakorlásának megítélésekor,

A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon és Stumpf István alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt – tartalmazza a közlemény.

– MTI –