A víz korát is megmondják az Atomkiban

Akt.:
A víz korát is megmondják az Atomkiban
© Fotó: MTA Atomki
Debrecen – Négy év alatt teljesítik a projekt vállalásait, de a kutatás azután is folytatódik.

A vidékfejlesztés és a tudomány támogatása a célja annak az uniós pályázatnak, melynek révén 1984 óta a legnagyobb léptékű fejlesztés valósul meg a debreceni Atommagkutató Intézetben. Az, hogy ne csak a fővárosi kutatóközpontokat segítsék, illetve a nemzetközi tudományos hálózatba kapcsolódást is erősítsék, szintén fontos szempontja volt annak a döntésnek, hogy az Izotóp Klimatológiai és Környezetkutató (IKER) központ Debrecenben valósuljon meg – hangzott el a projektet bemutató pénteki sajtótájékoztatón.

– Az Atomkiban eddig is foglalkoztunk környezetkutatással, hiszen a nukleáris technológia – ahogyan például a gyógyászatban – ezen a területen is alkalmazható. Azt is elmondhatjuk, hogy országos, illetve regionális szinten egyedülálló eszközparkunk van, amit most két világszínvonalú tömegspektrométerrel bővítünk, így olyan infrastruktúra áll majd rendelkezésre, mely világviszonylatban is igen ritka – hangsúlyozta dr. Dombrádi Zsolt intézetigazgató.

Fotó: MTA Atomki Fotó: MTA Atomki ©

Bővülő lehetőségek

Az Atomki meglévő eszközei révén a régióban egyedülálló módszerekkel tudnak a kutatók nagyon kis mennyiségű nyomelemeket, radioaktív vagy stabil izotópokat is mérni, az új berendezésekkel kiegészített infrastruktúra pedig alkalmas lesz szinte az összes elem izotópjainak vizsgálatára. Továbbá karbonát-izotópok mérése, a légköri széndioxid, metán vagy üvegházhatású gázok izotóparánya, a szennyező források és tendenciák meghatározása egyaránt lehetővé válik. Kőzetek, a levegő vagy a víz nehezen mérhető izotópjainak meghatározása; nagyon ritka anyagok, például radioaktív argon, kripton vizsgálata szintén elvégezhető lesz az Atomki laborjaiban – hangzott el.

Minta Arizonából

Dr. Palcsu László projektvezető elmondta, hogy a jelenkori mellett a múltbeli, vagyis akár történelem előtti korokra vonatkozó klimatológiai és geokémiai kutatások is fontos részei a programnak. Így többek közt a mélyrétegekben lévő vizek kormeghatározására és elemzésére is képesek lesznek; melyek akár több ezer éve őrzik az akkori klíma lenyomatát, mentesek az emberi és az ipari szennyeződésektől. Példaként említette, hogy Arizonából már érkezett 150 darab fa-évgyűrű minta a debreceni intézménybe, ezeken egy 7000 évvel ezelőtti izotópváltozás nyomait tanulmányozzák, ami valószínűleg egy szokatlan naptevékenység következménye volt.

Az IKER projekt 2 milliárd forintból valósul meg négy év alatt; 11 új kutatási helyet jelent és 14 doktori fokozat megszerzését is célul tűzék ki a programban. Habár nyitott más intézmények számára, nincs üzleti vonatkozása, kizárólag tudományos célokat szolgál.

HBN–SzT


Tömegspektrométerek

Az IKER projekt egyrészt a már meglévő infrastruktúrára és tudásbázisra támaszkodik, másrészt továbbfejleszti azokat. Két világszínvonalú tömegspektrométerrel gazdagodik az intézmény (egy „multikollektoros induktív csatolású plazma ionforrású” és egy „clumped isotope” tömegspektrométerrel), továbbá más, kisebb értékű eszközöket (például lézer spektroszkópokat) is beszereznek. Új izotóp geokémiai módszereket fejlesztenek ki, illetve honosítanak meg Magyarországon.








hirdetés