A virágözön még csak a fóliákban van

A virágözön még csak a fóliákban van
© Fotó: Kovács Péter
Monostorpályi – A kínálat évről-évre változik, és hogy mifelé, abban az előző esztendő tapasztalata csak egyetlen szempont.

A falu széléhez közeli portán fóliasátrak foglalják az udvar nagy részét, köztük utak, előttük temérdek virágföld zsákokban, no meg a művelést segítő eszközök. Kincses Károlyéknál vagyunk, akik évtizedek óta családi vállalkozásban termesztik a virágokat. Az édesanya, Kincses Károlyné Erzsike nyit kaput, előbb a házban, majd az utcához legközelebb lévő fóliában beszélgetünk. Az utóbbiban csüngő gumósbegóniák függnek a sátor merevítőcsövén, az alattuk elhelyezett asztalokon különböző fejlődési szakaszban lévő dísznövények. Az idősödő asszony igazgatja leveleiket, szedegeti a felülről rájuk hullott virágszirmokat.

– Nagyon kemény telünk volt. Ahhoz, hogy most ilyen a kertészetünk folyamatosan fűtenünk, szinte egész nap dolgoznunk kellett, pedig három réteg fólia védi a növényeket. Nincs sok szabadidőnk, december végén talán két hét. Olyan ez, mint aki állatot tart, a vasárnap is munkanap. Munkát és megélhetést ad – mondja, közben pedig már az egymás mellett lévő apró muskátlikat rendezgeti. – Nagy odafigyelést igénylő, aprólékos és folyamatos munka a miénk. A korai muskátlik nevelési ideje legalább két, a gumósbegóniáké három hónap. Piacra? Ha már biztosan nem lesznek hajnali fagyok, csak akkor. Utána már nyugodt szívvel vásárolhatók a virágok.

Fotó: Kovács Péter Fotó: Kovács Péter ©

Színesek és bodrosak

A házigazda fia, Kincses Károly, a bezsákolt virágföldeket rendezgeti. Utóbb kiderült, árusítják is, hiszen az kell a virágot vásárlóknak, ám ők maguk temérdek virágföldet használnak. – Csak virágföldbe ültetünk, vetünk, a földet tartósműtrágyával keverjük, ez hat hónapig látja el a növényeket tápanyaggal. Ezen felül a nevelés során vízoldható műtrágyával öntözve is befolyásoljuk a fejlődést. Nitrogén, ha nőni kell a növénynek, kálium, ha virágozni. Nemcsak itatni, hanem etetni is kell őket – magyarázza a fiatalember, kiegészítve azzal, hogy virágaikat fejlődés közben szokatják bizonyos stresszhelyzetekhez, már csak azért, hogy edződjenek. Nem biztos ugyanis, hogy az új gazdák mindegyike otthonában ideális körülményeket tud teremteni a növényeknek. Aztán javasolja, nézzünk szét a többi fóliában is. Megtettük. A látvány színesebb, mint ami az elsőben fogadott bennünket. A petúniát, muskátlit, begóniát, kökörcsint még felismertük, legyen az bármilyen színű, bodros vagy éppen egyszerű. A többiről később beszélt a virágnevelő szakember, aki, ha jól emlékezünk, mézvirág, lobélia, fuxia, tölcsérjázmin neveket emlegetett. Mindezek különböző méretű és színű kaspókban is.

Mire képes a növény

– Ami előző évben megmarad, abból kevesebbet nevelünk, az természetes, de járunk kertészeti bemutatókra, onnan is hozunk ötleteket, és persze bújjuk a szakfolyóiratokat, mit mivel lehet összeültetni, no meg hagyatkozunk a saját kreativitásunkra is – kezdte válaszát Kincses Károly kérdésünkre, miszerint mi alapján döntik el, hogy az adott évben milyen virágból, menyit termesztenek.

– Az utóbbi években a malomkerék muskátli (caliope) jött divatba, ez átmenet a futó- és az álló között, nagyon szép, óriás virágai vannak. Futópetúniából régen öt-hatféle volt, míg az idén, kis- és nagyvirágúból nevelünk vagy nyolcvan félét, ezen felül számtalan egyéb balkonnövényt is termelünk többféle kaspó méretben. Gondolunk azokra is, akik tudják, hogy milyen növekedésre képes egy kisnövény. Ők a kis átmérőjű cserépben termesztett virágokat keresik. Az utóbbi években azt tapasztaljuk, hogy minél színesebb a virág, annál kelendőbb. Ezt szem előtt tartva ültetjük össze a kaspókba, telt, tömött virágúakat, illetve újabban már a kaspók is színesek. Vannak évelő növényeink is. Sokféle, kevesebb darabszámmal. A levendula évről évre keresettebb. Úgy öt-hat éve van tölcsérjázminunk, ezeket is különböző méretű kaspókba tesszük. A leghálásabb virágok azonban a begóniák és a muskátlik. A napsütötte és az árnyékos helyeken egyaránt kiválóan érzi magát.

– Kovács Zsolt –


A virágkertészek nehézségei

A fiatalember néhány gondolat erejéig visszakanyarodik a virágos növények termesztéséhez. A faggyal kapcsolatban említi az éjszakázást a fűtés miatt. Ezekben a napokban az állandó pakolást a melegebb fóliából a hűvösebbe, illetve a folyamatos átültetést, növénycsoportok szétszedését, merthogy tudjanak bokrosodni. Aztán a hirtelen jött meleg miatt egész nap locsolniuk kell. A vegyszerezés, a növényvédelem szívó-rágó élősködők, valamint a gombák és az atkák ellen. Ha sikeres a rengeteg dologból összerakodó termelés, akkor elérkeznek az értékesítéshez, ami a legnehezebb. Az árakat úgy beállítani, hogy az áru nagy részét értékesíteni tudják, figyelembe véve a konkurenciát.








hirdetés