A világnak pedig ennie kell

A világnak pedig ennie kell
© Illusztráció: Getty Images
Debrecen – Agrár- és vidéktámogatásra 3 ezer 200 milliárd forint jut a következő hét évben.

A 2014-2020. közötti uniós költségvetési időszakban a Magyarországnak jutó 3 ezer 200 milliárd forint közösségi agrártámogatás alapvetően két pilléren nyugszik. Az egyik pillér a klasszikus mezőgazdasági támogatásokat, míg a másik a vidékfejlesztésre szánt forrásokat tartalmazza – erről Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke beszélt gazdák előtt „A jövő agrártámogatása és az agrárgazdaság jövője” című búza- és repcetanácskozáson kedden a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központjában.

Kicsik előnyben

Az első pillér magában foglalja a területalapú támogatást, a zöldítést, a fiatal gazdák támogatását, a termeléshez kötött támogatásokat a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, valamint új elemként a kisgazdaságok egyszerűsített támogatását. Utóbbi népszerűségét jelzi, hogy az összes beérkezett egységes kérelem harmada ebből a körből került ki. A második pillér (a vidékfejlesztési támogatások) kapcsán az elnök óvatosan fogalmazott, hiszen az még brüsszeli jóváhagyásra vár. Gyuricza Csaba annyit elárult a súlypontokról, hogy a vidékfejlesztési források a jövőben alapvetően ugyancsak az agrárium fejlődését fogják szolgálni, azaz ezekből kevesebb templom, járda és főtér épül majd, mint a most lezárt költségvetési ciklusban. A program fő célkitűzései között említette meg az új vidéki munkahelyek létrehozását, a fenntarthatóságot és a klímavédelmet, a munkaigényes ágazatok segítését, az alapanyagok feldolgozását, helyi piacok életre hívását, a trágyatárolás megoldását, illetve kiemelten a fiatal gazdák támogatását.

Kulcs a hatékonyság

A gabonafélék közül a búza az, amit a világon a legnagyobb területen termelnek. Az emberiség súlyos dilemmája az, hogy miközben a Föld népessége nő, a gabonatermő-terület és az édesvíz- készletek csökkennek. Ebből pedig egyenesen következik, hogy muszáj növelni a termelés hatékonyságát – fogalmazott a tanácskozáson Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonaszövetség elnöke. A szakember sajnálatosnak nevezte, hogy miközben nálunk tényleg optimális körülmények vannak gabonatermesztésre, hozamok dolgában az uniós tagállamok utolsó harmadában kullogunk. – Búzából tavaly világszerte rekordtermés volt, idén ez kevesebb lesz. Magyarországon az elmúlt év egészen kivételes volt abban a tekintetben, hogy a megtermett 5,2 millió tonna búzának a 60 százaléka volt takarmány- és csupán a 35 százaléka étkezési minőség. Ez általában fordítva szokott lenni. Idén úgy tűnik, hogy helyreáll a világ rendje, hiszen egyelőre biztató képet festenek a búzatáblák – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a belföldi igény búzából 2,3-2,5 millió tonna, a többi megy exportra (főként Olaszországba, Romániába és Boszniába). Lakatos Zoltán abszurdnak nevezte, hogy míg Magyarországon 140 féle búzavetőmag van, Kanada mindössze 3 fajtával a világpiac egyik meghatártozó szereplője tud lenni.

– Petneházi Attila –


A beszűkült vetésszerkezet káros

A világon mintegy ötezer féle szántóföldi növényfaj van, közülük Magyarországon ötven lelhető fel, de ezek közül is öt lefedi a vetésterület több mint 90 százalékát. Ebből következően beszűkült vetésszerkezetről beszélhetünk, ami komoly veszélyeket hordoz és felértékeli az agrotechnika jelentőségét – erről Pepó Péter egyetemi tanár, intézetigazgató beszélt. Szavai szerint a beszűkült vetésszerkezet okozza a kedvezőtlen talajállapotot. Ezzel magyarázható, hogy a búza és a repce hozama az évtizedek során nemhogy nőtt volna, de stagnált, sőt, bizonyos években visszalépést mutatott. A professzor szerint az aszálytűrő fajták szerepe ugyanúgy felértékelődött, mint az öntözés és egyáltalán az agrotechnika fontossága.








hirdetés