A világ legjobbjaival egy mezőnyben – Egy debreceni fodrász sikertörténete

Akt.:
ifj. Szél Sándor (Sasa) két alkotása között
ifj. Szél Sándor (Sasa) két alkotása között - © Fotók: Magánarchívum
Debrecen – A fodrászszakma legnagyobb presztízsű nemzetközi versenyén mérettette meg magát ifj. Szél Sándor (Sasa).

Harminchat országból, öt kategóriában, mintegy hétszáz pályaművet küldtek be (fotók, videók) a szakemberek az idén megrendezett AIPP (International Professional Hairdressing Magazines Association – Hivatásos Fodrászati Magazinok Nemzetközi Szövetsége) Award versenyre, melyen Szél Sándor debreceni fodrász kisfilmjét „best videó” kategóriában választotta a legjobb 20 közé a szakmai zsűri. A döntősök között a világ legjobb fodrászai és csapataik szerepeltek, mint például Toni&Guy, Saco Hair, Johanna Cree Brown.

Bár szülei és a testvére is fodrászok, Sándor bevallása szerint sosem akart ezzel foglalkozni. Mindig is a művészetek érdekelték, festett, zenekarban játszott, aztán mégis „megfertőzte” a hajszobrászat. – Korábban azt gondoltam, hogy minden haj sablonszerűen készül, de aztán édesapám „Figaro” (többszörös magyar mesterbajnok) munkájának köszönhetően rájöttem, hogy ez a szakma is tele van kreativitással, ez is művészet. Én magam gyakorlati tudás nélkül kezdtem el ezzel foglalkozni, s eleinte csak a barátaimnak és az ismerőseimnek vágtam a hajukat. 2000 környékén élőben láttam Claude Tarantinót, videón pedig Sergey Zverev­et. Mindkét szakember nagy hatással volt rám, de a végső lökést egy verseny adta. Édesapámmal két hetünk volt, hogy felkészüljünk rá; a rövid idő ellenére a férfi hajvágás-szárítás kategóriában mégis országos első helyezést értem el – emlékezett a kezdetekre.

Külföldi tapasztalatok

Sasa 2002-ben hivatalosan is elkezdett fodrászként dolgozni Debrecenben majd Hajdúszoboszlón, 2008-tól pedig Budapesten is. Jó ideig azonban nem versenyzett, inkább édesapjával termékbemutatókat szervezett, fodrászképzéseket tartott.

2009-ben úgy döntött, új kihívásokra van szüksége, ezért testvérével együtt Dániába mentek. – Az ott töltött két év rádöbbentett arra, hogy olyan országban, ahol jólét van, sokkal gyorsabban lehet felépíteni egy vendégkört.- Az üzlet, amiben elkezdtem dolgozni, azon a héten nyitott, amikor megérkeztem. Kint is megpróbáltam azt, ami itthon működött: kimentem az üzlet elé és az akkori gyenge angolommal megpróbáltam beinvitálni a vendégeket. Aztán a dán kolléganőm mondta, hogy itt nem szokás leszólítani az embereket. Ők eleve zárkózottabbak a magyaroknál, ráadásul a külföldiekkel szemben még bizalmatlanabbak is. Például volt egy idős néni, aki még azt sem engedte, hogy a haját megmossam. Aztán egy alkalommal egyedül voltam az üzletben, ezért kénytelen volt engem választani, attól fogva azonban már csak hozzám járt. Nehéz időszak volt, mégis 3 hónap múlva egy egész jó vendégkör alakult ki. Majd ismét újrakezdtem, mert áthelyeztek egy másik szalonba, ahol üzletvezető lettem. Megtapasztaltam, hogy „idegenként” ezerszer jobban meg kell dolgozni a sikerért – fogalmazott Sándor. Mint mondta, nem szereti az állóvizet, ezért 2–3 évente felforgatja az életét és vált. – Nem volt honvágyam, 2011-ben mégis úgy határoztam, hazajövök. Dániában az adott cégnél már nem voltak új kihívások ezért úgy döntöttem kilépek, itthon pihenek egy hónapot, aztán átgondolom, hogy hogyan tovább – közölte.

Édesapja két üzletben is dolgozott, plusz egy termékcsaládot forgalmazott Magyarországon. A termék miatt ismét szükség volt bemutatókra, ezért Sándor itthon maradt segíteni. – A mindennapos munka mellett évente 4–5 új hajkollekciót is elkészítek, melyek külföldi szaklapokban is megjelennek, legutóbbi munkámat például egy amerikai szaklap a címlapján publikálta. Emellett divatfotózásokon is készítek hajakat – jegyezte meg.

Egyediség

Mindig is szeretett volna egy olyan imázsfilmet, ami bemutatja a stílusát, így az AIPP Award versenye épp kapóra jött számára. – Mint ahogy a fotózások előtt, így a videó előtt sem terveztem meg, hogy milyen hajat készítek el. Mindkét frizurát improvizáltam, s a korábbi kollekcióimhoz hasonlóan nem használtam pótrészeket, alátéteket. Több videós munkáját is megnéztem, végül Kriston Csabáé volt az, ami messze kitűnt a többi közül, s ami leginkább passzolt a stílusomhoz. A felvételek megvágását így rá bíztam, a zenét pedig egy régi barátom, Csirmaz Gábor készítette – mondta.



Úgy véli, a szakmai zsűri azért választotta videóját a legjobb 20 közé, mert más szemszögből mutatja meg a fodrászatot. – Például egy amerikai honlapon azt írta egy neves fodrász, hogy ha a hajművészetnek lenne egy múzeuma, akkor ennek a videónak ott lenne a helye – jegyezte meg. Mint mondta, aki bekerült az első húszba, arról a szakma értesül. A verseny szervezői minden évben kiadnak egy évkönyvet, melyben leközlik a döntősek fotóit és videóit, ezzel is elismerve munkájukat.

Sasa az AIPP Award versenyeredménnyel és további szakmai lapokban való megjelenéssel a jövőjét alapozza. – Szeretnék majd ismét külföldön szerencsét próbálni – közölte, majd mosolyogva hozzáette: addig leszek fodrász, amíg hobbiként és nem munkaként tekintek rá, dolgozni ugyanis nem szeretek. Nem gondolom egyébként, hogy életünk végéig ugyanazzal kell foglalkoznunk. Rengeteg ötletem van a jövőre nézve, de egyelőre még a fodrászattal szeretnék foglalkozni – fűzte hozzá Szél Sándor.

– Pálfi-Tóth Zoé –


Múlt és jelen

– Az emberek nagy része a média és a divat szerint viseli a haját. Éppen ezért a többség nem azt a frizurát hordja ami jó áll neki, hanem aszerint vágatja, ami a trend. Ez nem csak hazánkban, de külföldön is jellemző. Régebben sokkal bevállalósabbak voltak a vendégek, s az volt a céljuk, hogy kitűnjenek a tömegből – véli Sándor.

Címkék: , , ,







hirdetés