A világ gyarapszik, Európa fogy

A világ gyarapszik, Európa fogy
© Illusztráció: unideb.hu
Debrecen – Évente egy kisváros lakosságával csökken hazánk népessége, míg a harmadik világban a túlnépesedés okoz problémát. Július 11-e a népesedés világnapja.

– A világ népessége ma 7,2 milliárd, ám az előrejelzések szerint 2040-re elérjük a 9 milliárdos, 2050-re pedig a 11 milliárdos lakosságszámot. Globálisan nő a népesség, míg a fejlett országokban folyamatosan csökken. Magyarországnak 2014-ben 9,88 millió lakosa volt, 2021-re pedig várhatóan 9,81 millióan leszünk. A globális növekedés alapozza meg a napjainkban tapasztalt nemzetközi migrációt, vagyis a harmadik világ lakóinak vándorlását a fejlett országokba – mutat rá Sándor János, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék vezetője.

Az egyetemi docens a demográfiai robbanás hátterében a magas születésszámon túl azt látja, hogy a modern medicina egyre több eszköze érhető el az elmaradott országokban, ezért számos olyan korábban végzetes betegség – például légúti és bélrendszeri fertőzés – vált gyógyíthatóvá, illetve megelőzhetővé, amelyek korábban százezrek halálát okozták. A fejlődő világban az urbanizáció is hat a betegségekre, így például ott is emelkedik a belesetekben elhunytak és a depresszióban szenvedők száma, amelyek 20-30 évvel ezelőtt egyáltalán nem jelentettek népegészségügyi szintű problémát.

A világban ma átlagosan 71 év a születéskor várható élettartam, míg egy EU-s állampolgár megéri a 80. életévét is. Itthon 75 év az átlagéletkor, a férfiak ennél 3 évvel rövidebb (72), míg a nők több mint 3 évvel hosszabb (78,7) ideig élnek.

Az egészségvesztés leggyakoribb oka világszerte az éhezés, valamint az elmaradott országokban az ellátás alacsony színvonala miatt rendkívül magas a csecsemő- és anyai halálozás. Erre tipikus példa a 150 millió lakosú Nigéria. A Népegészségügy Kar nigériai születésű PhD hallgatója, Peter Edafiogho egy kutatást is alapozott a nigériai demográfiai adatok alakulására: ezer fős mintán vizsgálta a nők fogamzásgátlási hajlandóságát. Az eredmény azt mutatatta, hogy az asszonyok ugyan ismerik a születésszabályozás eszközeit, de zömében nem élnek ezekkel a lehetőségekkel, főként a vallás miatt.

Az alacsony csecsemő- és anyai halálozás tekintetében Magyarország a világ élvonalába tartozik köszönhetően annak, hogy az egészségügyi ellátórendszeren belül a csecsemő- és terhesgondozás hazánkban kimagasló színvonalú. Ezzel párhuzamosan viszont a magas koraszülési mutatókat nem tudjuk visszaszorítani.

– A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a világon átlagosan egy nő két gyereket szül, az EU-ban ez a ráta 1,58, hazánkban pedig 1,34. A komoly családtámogatási rendszerekkel rendelkező Franciaországban 2, Svédországban 1,9. A negatív rekorderek közt van például Olaszország is: a nyolc gyereket nevelő „mamma” már a múlté. Ezzel szemben a súlyosan eladósodott fejlődő világbeli országokban átlagosan 5 gyermek születik egy családban – részletezi a kutató.

Magyarországon jelenleg nem csak az jelent problémát, hogy nem születik elég gyerek, hanem az is, hogy folyamatosan nő az eltartottak száma és az öregedési index, ami a 65 év feletti népesség és a 0–14 éves korosztály arányát fejezi ki.

A kutatások arról árulkodnak, hogy az emberek legtöbbje nagycsaládban szeretne élni, és egy átlag nő sokkal több gyerekre vágyik, mint amennyit valójában vállal. A vágyott, de meg nem született gyermekek száma közti különbséget kellene csökkenteni, aminek a fenntartható családtámogatási rendszer az alapja. Az erre vonatkozó kormányzati intézkedések hatása az egyetemi docens véleménye szerint hamar megmutatkozik, példaként a Ratkó-korszak gyermekeit említi.

– unideb.hu –








hirdetés