A veszélyeztetett állatok kihalásának okai

Akt.:
A veszélyeztetett állatok kihalásának okai
Mindannyian tudjuk, hogy vannak veszélyeztetett állatfajok. Azonban ez a rendszer sokkal összetettebb, mint gondolnánk.

A veszélyeztetett állatok osztályozása súlyosság és kihalás oka szerint is besorolható. Számos állatfaj halt ki az evolúció során, de vannak olyan esetek is, amelyeknek evolúciós szempontból kis valószínűségük lett volna, röviden szólva a kihalásuk nem volt tervben. Ami a kihalás elősegítője, az emberi tevékenység, a környezetszennyezés, amelyet nagyon nehéz visszaszorítani. De mivel a sok kicsi is összeadódik, így az emberi egyéni tevékenység is összességében hozzájárul az állatok pusztulásához. Létezik egy vörös lista, amelyen a kihaló félben lévő állatok szerepelnek, azaz a kihalással fenyegetettek. A különböző jelzések a fokozatokat jelzik: EX, azaz kihalt, EW, azaz vadon kihalt, CR EN VU, azaz a fenyegetett kategória (súlyosan veszélyeztetett, veszélyeztetett és sebezhető), NT, azaz mérsékelten fenyegetett, LC, mint nem fenyegetett, DD, azaz adathiányos, és NE, azaz felméretlen. Ezt a listát a Természetvédelmi Világszövetség hozta létre, tehát az egész világ élővilágát számon tartja, tehát növény és állatfajokra is jellemző. A rengeteg kihalt állatfaj mellett a következő 10 évben is várható számos állatfaj kipusztulása. Az Angonoka teknős, az Ibériai-hiúz, az Óriás bambuszmaki, a Szumátrai rinocérosz, illetve Szumátrai tigris, az Izraeli feketebéka, az Amuri leopárd, a Swinhoe-lágyhéjúteknős, az Axolotl és a Kínai folyamdelfin. Persze számos esetben nem az emberi tevékenységről van szó, de az esetek 90%-ában viszont ez okozta. Lássuk, hogyan járultunk hozzá az ártatlan állatok pusztulásához, merő önzésből.

A természetes ok lehet például a 65 millió évvel ezelőtt bekövetkezett aszteroida becsapódás következtében kihalt dinoszauruszok kihalása. Több kihalási hullám volt ugyanis a Föld történetében, összesen öt ezzel együtt, és a hatodik úgy tűnik, most zajlik le. Az új megjelenése mindig valami réginek a helyettesítését (esetünkben pusztulását) eredményezte. Ez régen új fajokra volt jellemző, akik a táplálékláncban hamar felülre kerültek, így más fajok pusztulásához járultak hozzá, a mai viszonylatban pedig az önmagát „táplálkozási lánc csúcsának” tartó ember tevékenysége pusztítja el az élővilágot, mert úgy hiszi, minden csak az ő kedvéért létezik, csak az ő jólétét szolgálja. Az evolúciós kihalások rátája két-háromszorosára növekedett a természetessel ellentétben, és itt jönnek előtérbe az emberi tevékenység romboló hatásai.

Az emberek száma a világon kb. hétmilliárd főre tehető. Ez hatalmas létszám a bolygónknak, amelyet még csak-csak, de fent tud tartani. Azonban az élővilág ennél sokkalta hatalmasabb, nagyjából megszámlálhatatlanul sok, talán a csillagok számát is felülmúlja. Ezért olyan megdöbbentő, hogyan lehetséges, hogy ekkora fölénnyel hogyan döntheti pusztulásba az ember az élővilágot, amelyben most mindent egy kalap alá veszünk (növények, állatok, madarak, rovarok, baktériumok, minden élő szervezet minden egyes faja). Az emberek a környezet szennyezésével járulnak hozzá a kihaláshoz, amely élettereket tesz élhetetlenné. Az élőhelyek csökkenek az állatok számára, az erdőket kivágják, a víz szennyeződik és a levegő is, ennek pedig a talaj, víz klíma látja kárát, a globális felmelegedés miatt pedig elolvadnak a jégtáblák, az ottani élővilágot kiirtva. Rengetegen dolgoznak azon, hogy a szennyezést vissza szorítsák, de mi is tehetünk érte, hiszen a sok kicsi itt is képes összeadódni hatalmas erővé. A technológiák megváltoztatása, az egészségesebb módszerek megtalálása szükségszerű, így a fejlődés jó irányba való juttatásához elengedhetetlen a mérnöki tevékenység. Nyíregyházán az állatkertekben igyekeznek megóvni az állatokat a kihalástól, a dolgozók mind képzett állatgondozók, Ön is jelentkezhet ide dolgozni a Nyíregyháza állás álláshirdető oldalon.

– PR cikk –