Jámbor István előtt tisztelegtek Földesen

A Szocialista Munka Hőse címmel elismert és a Magyar Köztársaság Érdemrendjével is kitüntetett szövetkezeti vezető aktív közéleti szereplője volt szülőfalujának és a szövetkezeti politikának.

Jámbor István (Földes, 1903. október 21. – Földes, 1969. november 26.) hat elemit és négy polgárit végzett. Iskolái befejezése után mezőgazdasági munkásként dolgozott. Kemény munkával, részes bérlet majd kisbérlet vállalásával gazdaságát kilenc és fél holdra gyarapította. Bár korábban nem foglalkozott politikával, 1936-ban belépett a Független Kisgazdapárt földesi szervezetébe. Ezüstkalászos gazdaként 1940-ben Németországban hetekig tanulmányozta a társas gazdálkodási modellt. 1941-ben behívták katonának, 1944. decemberi hazaérkezése után újjáalakította az FKGP helyi szervezetét, amelynek 1949-ig titkára volt. 1945 januárjában Földes külterületi rendőrségének parancsnoka lett. 1947-ben a térségi országgyűlési választókerületben pótképviselő lett, majd 1948 novemberében behívták az Országgyűlésbe. 1948 decemberétől a Magyar Országos Szövetkezeti Központ igazgatósági tagja volt, 1949. február 19-én kooptálták a FKGP Politikai Bizottságába.

Földesen 1951. január 17-én megalakította a Rákóczi Tszcs-t, melynek haláláig elnökeként dolgozott. Tagja lett az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsnak, majd később a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának. Több cikluson át a községi tanács végrehajtó bizottságának tagja volt Földesen, de helyet kapott a járási, valamint a megyei tanácsokban is. Személyét az egész ország megismerte, a parasztság érdekeinek szószólójaként vált közismertté a középparasztból lett szövetkezeti elnök.

Péter Imre