A véradás hazai bajnokát tüntették ki Debrecenben

Akt.:
Kis Sándor
Kis Sándor - © Fotó: Gyarmati Gábor
Debrecen – Csendes hőseit, jubiláló véradóit ünnepelte a Magyar Vöröskereszt Debrecen Területi Szervezete a magyar véradók napján, november 27-én. Idén nem csak a donorok, hanem a véradónap is jubilált, hiszen 1987-től ünneplik hazánkban a Vöröskereszt kezdeményezésére.

Nagyon régen történt, hogy egy súlyosan vérszegény hölgynek kellett segítenem. Évekig sikerült így életben maradnia. Ez a legkedvesebb emlékem”

– mondta Kis Sándor 160-szoros véradó november 27-én a Magyar Vöröskereszt Debrecen Területi Szervezetének véradóünnepségén a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Házában. – Előfordult, hogy nem telt el a három hónap, s újra hívtak, hogy segítsék. Ilyenkor nagyon örültem. „Hála Istennek, még él!” – gondoltam. Az egyik ágyon feküdtem én, ő a másikon, s közvetlenül adtam neki a vért. Ritka vércsoportom van, AB+. Mindig nagyon örülnek, ha megyek vért adni – mondta el, s ez igen gyakran megtörténhet, hiszen nem várja a behívót, ahogy letelik az 56 nap, megy magától. A szervezete is hozzászokott, jelzi neki, hogy ideje vért adni.

„A legnagyobb tett”

A véradás hazai bajnokaként köszöntötte a 160. véradásán túl lévő donort Dr. Kiss Sándor, Debrecen Megyei Jogú Város Egészségügyi és Szociális Bizottságának elnöke. A szakember arra is emlékeztetett köszöntőjében, hogy idén 30. évfordulóját ünnepli a magyar véradók napja, melyet a Vöröskereszt kezdeményezett 1987-ben. November 27-re esett a választás, mert először ezen a napon adtak át hazánkban magas szintű kitüntetést véradóknak 1954-ben.

– A legnagyobb tett, amit el tudok képzelni, ha valaki saját vérével segít embertársának, hogy az életben tudjon maradni – hangsúlyozta Dr. Lakatos Zoltán, a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke. Megjegyezte, hogy ezt mindig is így érezte, de amikor operáción esett át, meg is tapasztalta, mert jó érzés volt, amikor az orvos mondta, hogy a szükséges vér készen áll.

Ez a donorok önzetlen és jó szándékú véradásainak köszönhető”

– jegyezte meg.

Ismerős arcok: sokszoros kitüntetettek

Kedves, csendes emberek töltötték meg a termet. Sokukon látszott, hogy munkából jöttek, nekik is ugyanolyan nehezek a mindennapok, mint bárki másnak, mégis időt, energiát szánnak arra, hogy rendszeresen vért adjanak, és segítsenek a bajba jutottakon, és biztonságos szinten álljanak a vérkészletek. Sok arc ismerős. Egyikük, Debreceni Sándor elmondta, amikor teheti, elmegy vért adni, nem tartja vissza sem rossz idő, sem más akadály. Így találkozhattunk két év múlva újra az ünnepségen, hiszen a férfiak 165 napon belül ötször adhatnak vért. Akkor 30-szoros véradásért kapott elismerést, most 40-szeres véradóként jubilált.

va1

Véradók az ünnepségen | Fotó: Gyarmati Gábor

Kiemelkedően magas véradásszámú donorokat is köszönthettek idén Debrecenben és a vöröskeresztes területhez tartozó településeken: 100-szoros véradásért nyolc, 110-szeresért hat donort tüntethettek ki. 120-szoros véradásért jubilált Szabó János. Az ünnepségen nagy taps fogadta a 140-szeres véradót, Móricz Zsigmond Róbertet, és a 160-szoros véradásért ünnepelt Kis Sándort.

– Sokszor hallhatták a köszönet szavait azok, akik sűrűn járnak vért adni. Mégis azt mondom, nem lehet elégszer megköszönni ezt az áldozatos tettet azoknak, akik önkéntességből, emberszeretetből jó példát adnak – jegyezte meg Marosi-Rácz Julianna, a DMJV Polgármesteri Hivatal intézményfelügyeleti osztályvezetője, a Magyar Vöröskereszt Debrecen Területi Szervezetének vezetője, aki örült a sok ismerős arcnak.

Közvetítés nélkül: a vers, a zene nyelvén

Idefigyelj, édesfiam, a jó szó ingyen van”

– mondta édesapám. Hadd’ köszönjem meg azt az elszántságot, hogy újra meg újra megszervezik a véradásokat, hogy újra meg újra elmennek vért adni, és segítenek az embereken – hangsúlyozta Jantyik Zsolt, a Debrecen Művelődési Központ igazgatója, aki művészként is kifejezte tiszteletét és szeretetét a véradóknak. Ismert ő mint énekes, író, előadóművész, s a – tavaly 30. évét betöltőt – PG Csoport frontembere. A közelmúltban átvehette a Magyar Köztársaság lovagkeresztjét művészként, kulturális szolgálatáért, a határon túli közösségek megerősítéséért. Hangulatos interaktív dalával: az élet ereje’, ’Mert’ című költeményével, és ’A végén minden kiderül’ című dalával teremtett őszinte, kellemes hangulatot. Köszöntőjében elárulta, hogy édesanyja egész életében vöröskeresztes volt.

Szavakkal is megköszönte a véradóknak szolgálatukat Pless Attila zongoraművész, aki a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának dékán-helyettese, docense, majd ünnepivé tette az egész délutánt lendületes darabjaival, és a kitüntetések átadását elegáns háttérzenével kísérte.

Pro Vita Díj

Soós Mária létavértesi véradó vehette át idén a Magyar Vöröskereszt országos szintű véradóünnepségén – november 25-én – a Pro Vita Díjat – jelentette be Bognár Péterné, a Magyar Vöröskereszt Debrecen Területi Szervezetének vezetője. A Minisztériumi elismerésre azért terjesztette fel a Vöröskereszt, mert lehetőségeihez mérten kiemelkedően sok véradással, önzetlen segítőkészséggel szolgálta a véradás ügyét. Eddig 92-szer adott vért, tehát – mivel a hölgyek egy éven belül 4-szer adhatnak vért – legalább 23 éve donor.

sm

Soós Mária | Fotó: Gyarmati Gábor

Az országos véradóünnepséget december 25-én tartották Budapesten. Hajdú-Bihar megyéből még három elismerést hoztak haza: Véradóbarát Munkahely címet kapott a Hajdúszoboszlói Nonprofit Zrt., Véradó Mozgalomért ezüst emlékérmet Suhajda Lászlóné, polgári önkéntes. Támogatói Oklevelet kapott Balmazújváros Önkormányzata.

Köszönet az önkéntes szervezőknek

– Szerény, névtelenségbe húzódó hősök a véradók, ám vannak társaik, akik szintén láthatatlanul, elrejtőzve teszik a dolguk, önkéntesen, ellenszolgáltatást, köszönetet nem várva – mondta a területi vezető. Nekik is köszönhetjük, hogy biztonságos szinten állnak hazánkba a vérkészletek. Szabad idejüket nem sajnálva szorgoskodnak egész évben: ők az önkéntes véradószervezők, akik a véradások minden fázisában segítenek. Előkészítésében, a donorok meghívásában, a véradás lebonyolításában, s az önkéntes véradók megbecsülésében – e szavakkal köszönte meg a Debrecen Területi Szervezet önkénteseinek a kiemelkedő szolgálatot a területi vezető.

Gyógyszer helyett véradás

Katonakoromban kezdtem vért adni 1978-ban, a Határőrségben, Hegyeshalomnál szolgáltam. Akkor egy véradásért 3 nap szabadnap járt. Így kezdődött. Később megszoktam, hogy eljárok vért adni – emlékezett vissza Kis Sándor. Egyszer magasvérnyomást állapított meg orvosa, s kifejezetten ajánlotta, hogy próbálják meg gyógyszer helyett, hogy a rendszeresen vért ad. Vérnyomása rendeződött, s ettől a perctől nem csak a véradók megmentését, hanem közvetlenül saját egészségét is szolgálta. Köszönetet nem várt, de amikor kapott, jó érzés töltötte el. A véradásai számával sem foglalkozott, csak egyszerűen, ha eljött az idő, elment vért adni. Most tört meg a jég: – a 161. után jutott eszembe, hogy négy év múlva leszek 65 éves, elérem a véradás felső korhatárát. Szeretném addigra elérni a 180-as véradásszámot. Ha minden jól megy, sikerül.

– Magyar Vöröskereszt Debrecen Területi Szervezete –


A kitüntetettek

2017-ben a Magyar Vöröskereszt Debrecen Területi Szervezete összesen 341 jubiláló véradónak adott kitüntetést Debrecenben és a vöröskeresztes terület településein. Közülük a 25. véradáson felettieknek a november 27-i ünnepségen adták át az elismeréseket. Az ünnepségre közel 240 donort hívhattak meg.

Legmagasabb véradásszámú kitüntetettek:

100-szoros véradásért:

  • Gavallér László
  • Gökler István
  • Kelemen Gyula
  • Madarász György
  • Szabóné Nagy Ilona Andrea
  • Tivadar Lajos
  • Csire Péter
  • Jóbi György

110-szeres véradásért:

  • Bay László
  • Dobos György
  • Nagy István
  • Pályi Tibor
  • Szilágyi László
  • Zsupos László

120-szoros véradásért:

  • Szabó István

140-szeres véradásért:

  • Móricz Zsigmond Róbert

160-szoros véradásért:

  • Kis Sándor