A vártnál kisebb az infláció csökkenése

A korábban előrejelzettnél lassabban csökken az infláció a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb elemzése szerint.

Ennek oka az olaj drágulása és a szabályozott árak, például a gáz árának nagyobb emelkedése. A belső kereslet változatlanul szűkös volta azonban továbbra is mérséklően hat az áremelkedésekre. Mindezek együtteseként az MNB idén 4,9 százalék inflációval számol, a célként kitűzött 3 százalék pedig nem idén, hanem jövőre érhető el. A jegybank további kormányzati intézkedéseket sürget a költségvetés hiányának kézben tartása érdekében.

Korábban az MNB azzal számolt, hogy az infláció üteme gyorsan süllyed, s már ez év második felében eléri a 3 százalékot. Az év eleji folyamatok azonban azt mutatják, hogy az olaj – főként a válságból kilábaló világgazdaság által támasztott kereslet növekedése miatt – erőteljesebben drágul. Emellett a magyarországi szabályozott árak, például a gázé is a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek. Fékezi viszont az inflációt a változatlanul alacsony belső kereslet, amely fokozatosan enyhülhet, a kamatok fokozatos csökkenése miatt az inflációval korrigált nettó reálkamat már nulla közelében van, ami mérsékli a megtakarítási hajlandóságot. A belső kereslet jelentősebben jövőre élénkülhet az MNB szerint.

Mindezek alapján az MNB fél százalékponttal 4,9 százalékra felfelé módosította az idei inflációs előrejelzést, amely szerint jövőre várható a 3 százalék elérése, 2012-ben pedig 2,9 százalék lehetséges. A gazdaság reméltnél jelentősebb élénkülését is regisztrálta az MNB, a februárban jelzett enyhe, 0,2 százalékos visszaesés helyett 0,9 százalék növekedéssel számol 2010-ben, amiben azonban egyelőre szinte kizárólag az ipar és annak exportja játszik szerepet. A következő két évben egyaránt 3-4 százalék közti gyarapodást várnak.

Abban nincs változás az MNB előrejelzésében, hogy a foglalkoztatottság késéssel követi a gazdaság élénkülését, első lépésben az exportra termelő vállaltoknál. Márciusban meglepő bérnövekedési adat látott napvilágot, legnagyobb mértékben, nyolc százalékkal a feldolgozóiparban. Ennek hátterében az áll, hogy a megnövekvő megrendeléseket elsősorban nem munkaerő-felvétellel, hanem a meglévő alkalmazottak intenzívebb foglalkoztatásával teljesítették. Az MNB szerint a versenygazdaság egészére jellemző a törékeny optimizmus, a vállalatok erősen visszafogott létszámbővítést hajtanak végre, inkább a meglévő állomány dolgozik többet.

Az MNB szakértői ismételten hangsúlyozzák, hogy a magyar gazdaságnak tartósan nincs szüksége külső forrású finanszírozásra, kiemelik azonban, hogy az új kormány költségvetési politikája nem ismert. További kormányzati intézkedések nélkül az MNB szerint a költségvetés érvényes hiánycéljának túllépése várható, az államháztartási deficit a GDP 4,3-4,5 százaléka lehet (a költségvetés 3,8 százalékot ír elő). Hasonlóan ehhez a jelenleg érvényes hiánycél túllépését valószínűsíti az MNB, elsősorban az állami vállalatok felhalmozódott adósságának átvállalása miatt. Ugyanakkor az MNB-ben ismét hangsúlyozzák, hogy ezek az adósságleírások soha nem történnek meg egyszerre és teljes egészében, ezért szakszerűtlen az ezekből kiszámolható deficittöblet hozzáadása a költségvetés enélküli hiányához.

– Független Hírügynökség –








hirdetés