A város első nyilvános olvasóterme

Az első évben már csaknem négyezer látogatója volt a nagykönyvtár olvasótermének (a képen a kiállítótér)
Az első évben már csaknem négyezer látogatója volt a nagykönyvtár olvasótermének (a képen a kiállítótér) - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Eleinte tilos volt „a könyvállványok előtt az olvasandó könyv kiszemelése céljából való álldogálás”. „Közjóra világoljon” – Balogh Ferenc, a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója ezekkel a szavakkal nyitotta meg 1890. február 15-én Debrecen első nyilvános olvasótermét.

A Nagykönyvtárnak vagy, ahogy abban az időben nevezték, az Anyakönyvtárnak régi vágya volt már, hogy ne csak a kollégium diákjait fogadja, hanem a művelődni vágyó városi közönséget is. Az olvasóterem megnyitását „köz szükség” hívta életre, és az első év forgalmi adatai – 3849 fő – ezt alá is támasztják. Állománya akkori gazdagságával és méretével (csaknem 55 000 kötet) az Anyakönyvtár kiemelkedett a hasonló intézmények közül.

Az olvasóterem megnyitásához a városnak és az egyháznak egy közös álláspontot kellett kialakítaniuk a működésével kapcsolatban. Az egyeztetések végeztével az 1889/90. iskolai tanévben kezdődhettek el a munkálatok. Egy régi, gimnáziumi osztályteremből alakították ki az olvasótermet.

A bővítés lehetőségére is gondolva, egy akadémiai termet is előkészítettek a leendő olvasók számára. Az olvasóterem a homlokzati épületrész első emeletén, a díszkönyvtár alatt kapott helyet. Az elkészült teremben 12 asztal mellett 40 kutató dolgozhatott.

A polcokon megközelítőleg 7500 kötetet helyeztek el, köztük 70 folyóiratot. A könyvek kiválasztásában a könyvtár szakrendszeréhez igazodva hangsúlyt kaptak a „nevezetesebb, olvasásnak inkább örvendő újabb művek” is. A könyvtári munkát igen komolyan vették, a szervezés során a Kollégium szokásaitól eltérően a főkönyvtárnok – a könyvtár vezetője, egyben akadémiai tanár is – kizárólag a könyvtár ügyének szentelte idejét, és segédkönyvtárost is kapott maga mellé. Az olvasóterem nyitása óta sok érdekesség maradt fent a könyvtár hétköznapi működésével kapcsolatban. Kezdetben csak három napon (hétfő, szerda, szombat) délután tartott nyitva.

Restaurált faldíszítés

A könyvtár első rendszabálya, mely csupán 10 pontból állt, mai szemmel nézve megmosolyogtató szabályokat is tartalmazott. Például az olvasóknak tilos volt „a könyv­állványok előtt az olvasandó könyv kiszemelése céljából való álldogálás”, és a könyvtáros visszautasíthatta a könyv kikérését, ha úgy vélte, hogy az „tervtelen puszta kapkodást” jelez.

Ilyen szigorú korlátozásnak napjainkban nincsen már nyoma a könyvtárban. Aki a felújított Kollégium épületében felkeresi a két olvasótermet, rácsodálkozhat a visszaállított századfordulós faldíszítésre, valamint szabadon elmélyülhet és otthoni olvasásra is választhat az olvasótermek korszerű könyvkínálatából.

Az évforduló alkalmából február 15–16-án ingyenes beiratkozást és a díszkönyvtár – vezetéssel egybekötött – megtekintését kínálják a látogatóknak.

HBN–Bétéri Barbara