„A város az első, te csak a huszonötödik lehetsz” – Tormában világszínvonal, turizmusban élénk fejlődés Létavértesen

Menyhárt Károly, Létavértes első embere mutatta be a település büszkeségeit, valamint a fejlesztési lehetőségeket
Menyhárt Károly, Létavértes első embere mutatta be a település büszkeségeit, valamint a fejlesztési lehetőségeket - © Fotó: Matey István
Létavértes – A járási székhely cím talán presztízsből kellene a létavértesieknek, de a hiánya nem befolyásolja az élet minőségét. Interjú Menyhárt Károllyal, Létavértes polgármesterével.

A megyeszékhelytől közel 30 kilométerre, az Erdőspuszták és az Érmellék találkozásánál, az országhatár mellett fekszik a határátkelővel is rendelkező, 7 és félezer lakosú Létavértes. Mára szinte eltűnt a kisváros széttagoltsága, amely a születéséből eredt; Nagyléta és Vértes falvak összevonásával alakították ki 1970-ben. A mezőgazdaság volt a múlt és várhatóan ez lesz a jövő is. Hol a dohány, hol a torma, hol az almapaprika volt a legjövedelmezőbb. Mára Létavértes egy határozott jövőképpel rendelkező, befektetőkre váró kisváros, ahol az idegenforgalom is élénkül.

Mit tartalmaz a településfejlesztési stratégia?

Menyhárt Károly: A fejlesztési programunkban elsősorban a megyeszékhely, illetve a határ­átkelőhely jótékony hatására koncentrálunk. A készülőben lévő Észak-erdélyi autópálya közelsége is segíthet. Elkezdtük egy több mint 20 hektáros ipari park közművesítésének előkészítését. Az ipari területünkről évek óta készítünk bemutatkozó anyagokat.

Decembertől már vannak érdeklődők a területeinkre.

A szennyvízelvezető csatornázottságunk körülbelül 30 százalékos, még mintegy 2 ezer háztartást kell bekötnünk a rendszerbe, szeptemberre meglehet a kivitelező. Szeretnénk, ha a lakosságnak nem kerülne pénzébe a vezeték ingatlanon belülre vitele. Fontos a két iskola napközijének és az óvoda konyhájának épületbővítése, felújítása. A programban az étterem részt 250 férőhelyes, rendezvényekre is alkalmas teremmé bővítenénk. A „zöld város” projektben a művelődési ház felújítása szerepel, valamint a költséghatékonyabb épület­üzemeltetés miatt részben megújuló energiára térünk át, továbbá a főtéren lévő játszóteret újítjuk meg, piaccsarnokot építünk, közterületeket teszünk rendbe. Előkészítés alatt van a település alatt levő termálvíz hasznosítására. Intézményeinket fűtenénk geotermális energiával.

Vannak érdeklődő befektetők?

Menyhárt Károly: Egyesek üvegházban vagy fólia alatti növénytermesztést terveznek holland technológiával, mások a hagyományos gabonatermeltetést, forgalmazást preferálják, akár német piacra is. Utóbbiakat a vasút melletti terület vonzotta ide, oda iparvágányt lehet építeni. Kedvező adottságunk még a termőtalaj, ebből 6 ezer hektár jó minőségű termőföld, ami több mint 100 mázsa kukoricát adhat hektáronként. Megint mások mezőgazdasági termékfeldolgozással, csomagolással, illetve logisztikával akarnak foglalkozni Létavértesen. Régóta kapcsolatban vagyunk néhány felvásárló és szállítmányozó céggel, és most van arra esély, hogy komolyabban érdeklődjenek lehetőségeink iránt.

Milyen adottságai vannak még a településnek?

Menyhárt Károly: A városunk iránt élénkült a turisztikai érdeklődés. A látogatható Irinyi Arborétumban 1200 növényfajta van. Ott van az Irinyi kiállítóterem és az Irinyi család síremlékei, mely a Nemzeti Sírkert részei, illetve a néprajzi kiállítóhelyiség, mindez egy 70 méteres sugarú körön belül. Tőlük kicsit távolabb az országban egyedülálló Vízi vágóhíd. A nagylétai városrészben van a tájház, illetve természeti értékként a város északi részén található víztározó. Mindez együtt már kiad egy egynapos programot. Amint kitavaszodik, szinte hetente érkeznek 30-40 fős csoportok, hogy megnézzék a várost, a környéket, vagy részt vegyenek a rendhagyó órákon. Újabban a szőlőskerti tájházba is el akarnak látogatni.

Létavértes Derecskével alkotott egy járást, a két város azonos súllyal szerepelt. Most viszont Derecske felé billent a mérleg. Érdemes-e, lehet-e tenni azért, hogy Létavértes is járási székhely legyen, vagy önálló járást kapjon?

Menyhárt Károly: Ezen a járási székhely mizérián sajnos már túl vagyunk. Nekünk személy szerint fájdalmunk, hogy annak ellenére határoztak Derecske mellett, hogy a járási központ helyéről készült kutatóintézeti tanulmány alapján mi nagyon jók voltunk, mellettünk szóltak az érvek. Még a környékbeli települések többségének aláírását is bírtuk, a határon túlról is sokan támogatták. Aztán a parlament az akkori országgyűlési képviselőnk javaslata alapján meghozta a döntést. Ezt követően a célunk nem lehetett más, mint az, hogy mi nem szeretnénk az addigiaknál kevesebbek lenni. Időközben átalakították a választókerületet, Álmosd és Bagamér elkerült tőlünk. Ez egy kicsit gyengítette a körzetközponti pozíciónkat. Most talán annyival vagyunk nyugodtabbak, hogy azokat a térségi szolgáltatásokat, ami ehhez a címhez kapcsolódik, például okmányiroda, munkaügyi központ, falugazdászi szolgáltatás, pedagógiai szakszolgálat, maradhatott.


l4

Fotó: Matey István


Mit jelent a város életében a körülbelül másfél évtizeddel ezelőtt megnyílt határátkelő? Igaz, az csak reggel hattól este tízig van nyitva.

Menyhárt Károly: Május 6-án megvolt a 9 ezredik állampolgársági eskütételünk. Nekünk az is természetes, hogy az országhatár túloldalán lévő Székelyhíd testvérvárosunk. A határátkelőhely megnyitása megkönnyítette a kapcsolattartást a családok, a baráti társaságok között. Egy újabb lépcsőfok lehetne az átkelőhely gazdasági kapcsolatokba való beépítése. Akár úgy, hogy itt vásárolt termékeket visznek át, akár segítheti a munkaerő áramlását. Onnan a mezőgazdaságban dolgozó bérmunkások járnak át, az itteniek az építőiparban vállalnak munkát odaát. És persze nyílnak a vállalkozások itt is, és ott is. Arra, hogy egész nap nyitva legyen az átkelő, a két kormány közötti egyezményt kellene megváltoztatni. Nem olyan egyszerű a módosítás, ahhoz alapos indoklás kellene. Hozzánk írásos igény még nem érkezett a 24 órás nyitva tartás kezdeményezésére.

A román határra is tervezett kerítés mennyire befolyásolja a létavértesiek vagy a határ túloldalán lévők életét?

Menyhárt Károly: Csak a területvesztés miatt, mert a határsávon tíz métert teljesen kisajátítanak, és az odanyúló területekből hatvan méterig még igénybe vehetnek a munkálatok során. A kerítés építés idejét nem lehet megmondani. A munkához már minden előkészítés megtörtént.

Talán a világ legjobb minőségű tormáját termelik a térségben, így Létavértesen is. Ez a növény lehet a település jövője?

Menyhárt Károly: Lehetne jövője, mint ahogy részben a múltja is a torma volt. Ehhez a természeti adottságok kiválóak. Évről évre azonban a felvásárlási ár függvényében változik a termelői kedv az igencsak babrás tormatermeléshez. Vannak más hátráltató tényezők is. Például a felvásárlást és a feldolgozást is végző társaság már nincs meg. Az üzemcsarnokot megvették különböző cégek, mindeddig igazi tevékenység nélkül. Most talán van egy társaság, aki gombát akar ott feldolgozni és más telephelyen termeltetési szándéka is van. Viszont azok, akik a tormához kapcsolódtak, most pályázati tervet dédelgetnek reszelt tormát előállító üzemre. Az ipari területen az egyik kft.-nek van egy tulajdonrésze, ők korábban felvásároltak, de most pályázati segítséggel feldolgozó és logisztikai bázist terveznek kialakítani. Minden próbálkozást igyekszünk segíteni, az új munkahelyek fontosak a városnak.

Sokan foglalkoztak az almapaprikával. Termelik még?

Menyhárt Károly: Innen egykor Vecsésre hordták a paprikát. Akkor még megvolt az orosz piac, ők sokat vásároltak fel ebből a termékből. Meglátjuk, hogyan változnak majd a fogyasztási szokások. A jelenlegi helyzethez is az igények módosulása vezetett, ez szüntette meg az almapaprika piacot. Ennek visszafordítására lényegében nincs lehetősége a város önkormányzatának. A piacnak kellene helyére rázódnia. A létavértesi emberek megtermelnek mindent. Ha karfiol kell, akkor azt, ha uborka, akkor azt, és minden mást is. A termelők már belefáradtak és belefásultak ezekbe a változásokba, mert a termelés területén a piac mindig rapszodikus.

Létavértesnek komoly bortermelő hagyománya van. Hogyan kapcsolódik az érmelléki borvidékhez, amely a történelmi Magyarország egyik leghíresebb borvidéke volt?

Menyhárt Károly: Két tájegység határán fekszik a város. Ahol az Erdőspusztáknak vége van, ott kezdődik az Érmellék. Ott hegyvidéki borokat termelnek, nálunk homoki borok vannak. A fiatal borászaink alapvetően újonnan honosított, minőségi szőlőfajtákkal dolgoznak. Korábban ezeken a területeken a direkt termő fajták uralkodtak, ami gátja volt a borvidékké való minősítésnek.

Mára már alig van olyan szőlőnk, aminek egykor jelentős kereslete volt.

Az akkor itt termelt minőségre jellemző, hogy Eger a saját borához tőlünk állományjavítónak vitte az otelló szőlőfajtát és az abból készült bort is.

Országhatár mellett, nagy ipari központoktól távol van Létavértes. Ez mennyire érezteti hatását a munkanélküli rátában? Sokat segít a közmunkaprogram?

Menyhárt Károly: Ismereteink szerint 10 és 15 százalék között változik a munkanélküliek aránya. Télen magasabb, a mezőgazdasági termelés időszakában alacsonyabb. Bár most azt tapasztaljuk, hogy a kiterjedt szociális háló okán kevesebb az alkalmi munkavállaló. A közmunka programban 148-an vannak jelenleg. Ennek keretében készítünk burkolóelemeket. A mezőgazdasági részlegünkben termelünk hagymát, káposztát, krumplit, tormát, uborkát és mindenféle zöldséget. A közterületek virágosításához 2 ezer 500 virág-, 2 ezer káposzta-, és 1000 uborkapalántát nevelünk fóliasátorban.


l5

Fotó: Matey István


Ebben az évben növeltük a területet, mert még két hektár burgonyát bevállalva be tudtunk adni egy pályázatot munkagépvásárlás támogatására. Asztalosaink közterületi bútorokat és virágládákat készítenek. A képzetlen munkaerő aránya magas és ez gátja például egy összeszerelő üzem idetelepülésének. Létavértesen a mezőgazdaság lehet jelentős, abban vannak fejlesztési lehetőségeink. A piaci háttér azonban mindig kérdéses. Ha ez a helyére kerülne, akkor tartósan csökkenhetne a munkanélküliek aránya. A közmunka programunk támogatására előkészítő és feldolgozó csarnokra adtunk be pályázatot.

A vasút újraindításáért tesznek-e lépéseket?

Menyhárt Károly: Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a vasúttal a mellette lévő terület hasznosítása okán. Közös programot dolgozunk ki, hogy miként lehetne a vasutat fenntartani és karbantartani. Ebbe a tevékenységbe a közmunkásokat is be tudjuk vonni. Gond, hogy a busztársaság megszüntette a városból a vasútállomásra közlekedő járatát. Ezért talán már igény sem lenne a vasúton történő személyszállításra. A vasúti közlekedés leginkább az ipari terület, a teherszállítás miatt hiányzik. Az ipar számára lenne célszerű felújítani a vágányokat. Ha ez megtörténik, rövidülhet a menetidő Debrecenbe, és ezzel a vasút versenytársa lehet a Volánnak. Ha lenne igény a vasúti személyszállításra, és a busztársaság nem állítaná vissza a városközpont és a vasútállomás közötti menetrend szerinti járatot, akkor a helyi járat indítását megszerveznénk mi magunknak.

Mi a helyzet a közbiztonsággal?

Menyhárt Károly: Súlyos bűncselekmény nálunk évtizedek óta nem volt. A kisebb szabálysértéseket is jórészt felderítik a rendőrőrs, illetve a határrendészeti kirendeltség munkatársai. A város lovasjárőr-szolgálatot és mezőőri szolgálatot üzemeltet.

Az önkormányzat képviselő-testületében mennyire jelenik a pártpolitika?

Menyhárt Károly: A képviselő-testület döntéseit nem a politika motiválja. Mindenki elfogadja Szabó Magda gondolatát: „A város az első, te csak a huszonötödik lehetsz”. Ennek ellenére előfordul, hogy egyes szociális kérdést valaki elvből elutasít. A helyi kisebbséget érintő döntésnél vannak vitáink, azonban most legutóbb a szociális rendeletünkre érkezett jelzésre is egységesen hoztunk döntést. Az előterjesztéseink alaposak, így nincs ok a szálkakeresésre.

– Kovács Zsolt –


Névjegy:Menyhárt Károly, Létavértes polgármestere

  • 1964-ben született Debrecenben a család első gyermekeként. Gyermekkorát a család Kokadon töltötte. Édesapja a termelőszövetkezetben traktorosként dolgozott, édesanyja a helyi általános iskola konyhai alkalmazottja volt.
  • 1982-ben érettségizett Debrecenben, a Landler Jenő Szakközépiskolában. Érettségi után egy évet a Magyar Gördülőcsapágy Művekben dolgozott három műszakban. 1983-ban felvételt nyert az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolára, ahol üzemmérnöki diplomát szerzett. 1996-ban újabb diplomát szerzett, az Államigazgatási Főiskola igazgatásszervező szakán.
  • 1986. augusztusában került községházára, ma is a polgármesteri hivatalban dolgozik. Számos területen szerzett munkatapasztalatot. 1996-tól aljegyző, majd jegyző, 2006-tól polgármester.
  • Munkája során igyekszik összehangolni a jogszabályi lehetőségeket a lakossági érdekekkel, az ügyfeleket partnernek tekintve. Vallja, a polgármesteri tisztség ellátásához nemcsak a szakmai feltételek fontosak, hanem az emberi tulajdonságok is, mint a becsület, tisztesség , szavahihetőség, korrektség a mások megbecsülése és a tisztelete is.
  • 1986-ban Létavértesre nősült, felesége az Arany János Általános Iskolában igazgató-helyettes. Egy fia és egy lánya van, mindketten a Debreceni Egyetem végzős hallgatói.








hirdetés