A tutira

Hetvenkettő. Jó régen volt. Akkor még engem is csak tervezgettek, így aztán egy pillanatnyi élményem sincs a belgiumi labdarúgó Európa-bajnokságról, nekünk azóta az utolsóról.

Molnár István jegyzete.

Persze, persze, tudom, hogy elődöntőt játszottunk a már megboldogult Szovjetunióval, hogy olyan nagy „királyaink” voltak, mint Bene Feri (remélem megbocsátja a tiszteletlenséget), és olyan kapitány állt a válogatott élén, mint Illovszky Rudi bácsi.

Kétezerhat. Sorsolás 2008-ra. Jönnek a nevek, a gyengécskéktől kezdik. Az ötödik kalapban várjuk, hogy hová tesz bennünket a sors keze. Málta, Moldova után némi kavarás, aztán jövünk mi. Izgatottan méregetjük a nagyokat, az erősebbeket. Kapjuk a bosnyákokat (már ők is megelőztek bennünket…), a norvégokat, a törököket és a címvédő görögöket. Mi is szokott lenni ilyenkor a szabványnyilatkozat? „Kerülhettünk volna sokkal nehezebb csoportba is, ha hozzuk a hazai mérkőzéseket és idegenben csinálunk néhány bravúrt, akkor megyünk a kontinensbajnokságra.” Elméletben rendben, most már csak le kell játszani a meccseket, no az az, ami nem igazán szokott sikerülni. Lehet, majd most…

Azért biztos, ami biztos, hajtsunk rá a 2012-es Eb-rendezésre. Akkor a részvétel tuti.








hirdetés