A Tócóskert már az őskorban is lakott hely volt

A Tócóskert már az őskorban is lakott hely volt
A Tócót még a középkorban folyóként ismerte Debrecen lakossága, de ma már csak csatorna elnevezéssel illetik.

A forrásokból viszont kiderül, hogy a termékeny melléke már az őskorban is lakott hely volt. Erről árulkodnak a régészeti ásatások eredményei is, melyet közöltek a város történetét ismertető Debrecen története I. kötetben.
Annak idején a Tócós- és más kertek csak gyümölcsöskertekből és szőlőskertekből álltak. Területén a csősz- és présházakon kívül állandó jellegű építményt emelni nem volt szabad.

1897-ben született szabályrendelet, mely az építkezésre alkalmas telek nagyságát 300 négyszögölben határozta meg (szélessége min. 10 nöl, mélysége min. nöl) és előírta, hogy az udvarnak a telek min. 25-30 %-át kell elfoglalnia. Aczél (Stahl) Géza főmérnök által 1907-ben készített részletes szabályozási terv, mely a belsőségek mellett már magában foglalta a kertségek és külső telepek rendezését is. Az előkertes beépítési módú II. építési övezetben, mely a körúton kívül eső területeket foglalta magába, a terv utcanyitásokkal biztosította a helyes település kibontakozását, valamint javasolta a temetők jelentős részének beépítését.- írja munkájában Kozma Gábor 1990-ben.

1961-ben Kalata Gyula vezetésével kidolgozták az új városi rendezési tervet, melyben a családi házat építeni szándékozók számára a Hatvan utcai kertet, a Tócóskertet, a Széchenyi-kertet, a Homokkertet és a Csapókertet jelölték ki.

“…A hatvanas évek végén az egyre nagyobb méretet öltő lakáshiány megszüntetésére elkezdődött a többszintes panelházak építése: Csapó utcában, Fényes udvarban, Burgundia utcában, a Szent Anna utcában, a Darabos utcában folytak, majd az első lakótelepnek, a Vénkertinek a felépítésével folytatódtak Ezt követően épült a Bethlen utcai rész melyet a már korszerűnek mondható Újkerti, majd a Tócóskerti követett. Az Újkerti lakótelep 1976-tól 1981 végéig épült, 7.524 lakással, a Tócóskerti a 70-es évek végén indult, 7.163 lakással. Az 1980-as években az állami lakásépítésben visszaesés következett be, a Hajdú megyei ÁÉV saját szervezésű és értékesítésű lakásépítésbe kezdett, megindulva a minőségi lakásépítés irányába, ezzel megkezdődött az úgynevezett piaci lakásépítés és lakásértékesítés, először a Vezér utcai lakótelep déli részén, ahol a paneles technológiát sor- és átriumházak, egyedi tervezésű, új megjelenésű társasházak építésére alkalmazták, igen nagy sikerrel és érdeklődéssel. Az építkezés a Vezér utca északi részén is folytatódott. A Tócóvölgyi lakótelep építése a paneles technológia lehetőségeit tovább tágította, alaprajzi kialakítása, az épületek megjelenése, a tömbök organikus formája mutatja ezt. A Tócóvölgy és a Vezér utca északi részének részbeni felépítése után a Házgyár lényegében befejezte termelését….” olvasható a tanulmány a DMJV 2001. december 22-i közlönyében.

Forrás: A Tócóskert rövid története