A többségük tanulni jön

Akt.:
A külföldiek többsége diákként érkezik megyénkbe (Felvételünk illusztráció)
A külföldiek többsége diákként érkezik megyénkbe (Felvételünk illusztráció) - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – A hozzánk érkező idegen állampolgárok általában nem Magyarországon akarnak letelepedni.

Amíg az EU 28 tagországában több mint 6 százalék a külföldi állampolgárok aránya, addig ez Magyarországon – 2014. január 1-jei adat – 1,4 százalék. Ez utóbbi számszerűsítve azt jelenti, hogy 141 ezer külföldi él hazánkban érvényes tartózkodásra, illetve letelepedésre jogosító engedéllyel – minderről Dobány Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Debreceni Főosztályának elemzője tájékoztatta a Naplót.

– A hazánkban tartózkodó külföldiek legnagyobb része, 54 százaléka Pest megyében (44 százaléka Budapesten) él, és viszonylag jelentős részük (4–5 százalékuk) koncentrálódik Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyében – folytatta a szakember.

– Hajdú-Bihar megyében 2014. január 1-jén 6 ezer 241 külföldi állampolgár élt. 1980-tól 1987-ig még mindössze pár százan voltak. A romániai forradalom környékén lezajlott politikai és gazdasági változások együtt jártak az ottani magyar nemzetiségűek jelentős arányú Magyarországra vándorlásával, menekülésével. Az ezt követő időszakban a romániai politikai stabilizálódás hatására ismét kevesebb külföldi tartózkodott a megyében. 1995-től 2013-ig a külföldi állampolgárok száma éves szinten 5–8 ezer fő között ingadozott.

Egyetemisták

2014. január 1-jén Hajdú-Biharban a külföldiek 26 százaléka román, 8,5 százaléka ukrán állampolgár volt. Viszonylag jelentősebb részük (egyenként 2–4 százalékuk) szlovák, kínai, vagy német állampolgár. A megyében tartózkodó külföldiek területi megoszlása magas megyeszékhelyi koncentrációt mutat, háromnegyedük Debrecenben él.


Ez a helyzet az EU-n belül:

Forrás: MTI Forrás: MTI ©

A megyénkben tartózkodó külföldi állampolgárok legnagyobb része, hat tizede 20–39 éves és a Debreceni Egyetemen tanul. További mintegy háromtizedük – nagyjából hasonló számban – vagy a családegyesítést, vagy a bevándorlást, letelepedést, vagy a keresőtevékenységet nevezte meg ittléte céljaként. A külföldiek 4 százaléka folyamodott nemzetközi védelemért. 19 százalékuk migrációs szándéka volt ismeretlen, vagy jelentett egyéb okokat.

Letelepedés

A Magyarországon élő külföldiek egy részének szándékában áll hazánkban tartósan letelepedni és magyar állampolgárságot szerezni. Az állampolgárság megszerzése a sikeres beilleszkedés egyik fontos eszköze és számos jogosultságot (választójog, egyes munkakörök betöltéséhez való jog, jobb esélyek a munkaerőpiacon) is jelent. Hajdú-Bihar megyében 1990–2010 között éves átlagban 390 külföldi szerzett magyar állampolgárságot.

Számuk 2011-ben – az egyszerűsített honosítási eljárás miatt – 1500 főre ugrott, amely 2013-ra 435 főre esett vissza. Előző állampolgárságuk alapján legnagyobb részük (nyolctizedük) román volt – tudtuk meg a KSH debreceni főosztályának elemzőjétől.

HBN-OCs








hirdetés