Növekedési pályára állhatunk

Debrecen - „Egymást erősítő fejlesztésekkel egy-két évtizeden belül Közép-Európa egyik meghatározó városa lehetünk.” Interjú Papp Lászlóval, Debrecen polgármesterével.

Fejlődésre van ítélve – mondta a város nemzetközi repülőteréről a napokban Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke. Dr. Papp László polgármester kérdéseinkre adott válaszaiból az is kiderül, hogy nem csak a légikikötő, hanem maga Debrecen is ilyen fejlődés előtt áll.

Orbán Viktor miniszterelnök a várossal kötött megállapodás tartalmának ismertetésekor olyan fejlesztéseket sorolt fel, melyek egy része szerepel a különböző uniós fejlesztési programokban. Miért kellett ezekről külön is megállapodni?

Papp László: Két ilyen eleme van a megállapodásnak, s ezek közül a legnagyobb, a főpályaudvar, ami már valóban régen megvalósításra váró beruházás. Ám intermodális központot több magyar város is szeretne létrehozni uniós támogatással, viszont a keret nem elég az összes fejlesztésre. Ezért nem mindegy, hogy a – Püspökladány és Debrecen közötti vasúti pályakorszerűsítés 16 milliárdjával együtt – legnagyobb költségvetésű debreceniről rövidesen kormányhatározat fog rendelkezni a május 18-án aláírt megállapodás alapján. Csakúgy, mint az innovációra fordítható ötmilliárd forintról, ami viszont plusz forrást jelent az erre a célra tervezett összeghez képest.

Ezek közül a lakosságot inkább a főpályaudvar sorsa érdekelheti, milyen fázisban tart már ez a beruházás?

Papp László: Reményeim szerint az idei negyedik negyedévre elkészül a kiviteli terv, és optimális esetben, 2016 második félévében megkezdődhetnek a munkálatok. Várhatóan három év alatt valósulhat meg a beruházás, s ezalatt sok türelemre lesz szükségük a debrecenieknek, mert nem lesz egyszerű a kivitelezés. Elég csak a város egyik fő ütőerének, a 4-es átvezető szakaszának az átépítésére, esetleg elterelésére gondolni. Megéri majd az áldozat, mert úgy véljük, hogy a város tervezett gazdasági fejlődése nyomán megnövekszik a máshonnan Debrecenbe dolgozni járók száma, ami jól szervezet közösségi közlekedést igényel.

Akár még a határon túlról, a romániai területekről is? Hiszen korábban tervbe volt véve az elővárosi közlekedési hálózat kiépítése, ami Nagyváradot is érintette volna.

Papp László: Ilyen irányú elképzelés valóban napvilágot látott, de a 2020-ig tartó uniós ciklusban egészen biztos nem lesz belőle semmi. Az ehhez szükséges, mintegy 40-45 milliárd forintnyi fejlesztési forrásra máshol nagyobb most a szükség, mint például az M35-ös út keleti irányú folytatása az országhatárig.

Újabban az innovatív jelző kíséri Debrecent, ami megerősítést is nyert az ilyen célra felhasználható ötmilliárd forintos összeg rögzítésével a megállapodásban. Mire költhető majd el ez pénz?

Papp László: A város a településfejlesztési programjában erre a célra 2,5 milliárd forintot tervezett be, vagyis többletforrást kapunk a kormánytól. Ezzel azt a törekvésünket támogatja, hogy a Debrecenben jelenlévő iparágak kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalkozásait tudjuk segíteni. A pontos részletekről csak később szeretnénk tájékoztatást adni, egyelőre annyit érdemes erről tudni, hogy az önkormányzat az egyetemmel közösen az ipar számára hasznosítható konkrét vállalati projektek megvalósítását fogja támogatni, hogy ezáltal ipari termelésre alkalmas termékek jöjjenek létre. Debrecenben több olyan cég van, amely jelentős innovatív tevékenységet folytat, így jók az esélyeink, hogy a már említett ötmilliárdnál is nagyobb összeget igényelhessünk a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól, melynek elnöke, Pálinkás József is hasonlóan vélekedik.

Az irány évek óta kijelölt, a magas hozzáadott értékű iparágak esetében szinte elengedhetetlen az innováció. Ehhez most külső forrást is kapnak a cégek, vagyis már nem csak pulykakasért lesz érdemes Debrecenbe jönni.

Papp László: Stratégiai célom, hogy a város a magyar kutatás-fejlesztés központja legyen. Ehhez nekünk nem épületre, hanem egy jól működő szervezetre és innovatív szakemberekre van szükségünk, akiket, ha kell az ország más városaiból csábítunk ide, amihez jók az adottságaink. Ugyanis abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy itt többféle iparág együttese adja a város gazdasági erejét, amiből következik, hogy többirányú fejlődés lehetséges. Nem csak modern iparágak fejlődését szolgálhatja az innováció, hanem a hagyományosokét, mint a hús-, a tej- és a feldolgozó iparét, s ez így együtt eredményezheti a legjobb „koponyák” Debrecenbe áramlását. Ilyen folyamatot már Pálinkás professzor is szorgalmazott korábban, és ez most is aktuális, hogy az egyetem és a város visszahozza egykori kiválóságait, akik a különböző területek kutatás-fejlesztésében érdekeltek. Ezek a törekvések is hozzájárulhatnak a nemzetközi szinten is jelentős várossá válás felé, a vezető növekedési pályára álláshoz.

- Égerházi Péter -

Nincs fehér folt a Nagyerdő-fejlesztésben

A Civaqua-program második ütemével a vízellátásán is javítani fognak.