A tét, hogy mennyi lesz nagyjátékfilmre

Herendi Gábor rendező és Nagy Ervin főszereplő részvételével tartottak közönségtalálkozót a Kincsem című filmről Debrecenben.
Herendi Gábor rendező és Nagy Ervin főszereplő részvételével tartottak közönségtalálkozót a Kincsem című filmről Debrecenben. - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – A Kincsem főszereplője nem akar megmondóember lenni, de vállalja a véleményét. Interjú Nagy Ervin színésszel.

Vegyesek a monarchiával kapcsolatos érzései Nagy Ervinnek, aki a rendszerváltozásról is sürgetne már egy filmet. A Kincsem főszereplője beszélt arról, mi dobogtatja meg a szívét és beleszólt-e az utómunkálatokba.

A premier előtti nyilatkozatai kifejezetten feszültnek tűntek, ami a várakozásokat illeti. Enyhült már Önben a nyomás?

Nagy Ervin: Most, hogy az első adatok szerint máris 18 ezren látták a filmet a mozikban, már nem annyira izgul az ember. Persze, akkor is inkább azért drukkoltam a kedvező számokért, mert a tét nem más, mint hogy van-e jövője, létjogosultsága ebben az országban annak, hogy megint elköltsünk majd 3 milliárd forintot egy alkotásra. Hogy lesz-e még alkalom ilyen volumenű filmben játszani, és ezen nem csak magamat, hanem a fiatal színészek lehetőségeit is értem. Ha a Kincsemmel megbukunk, akkor a döntéshozók elgondolkodnak, megéri-e ennyi pénzt fordítani egy kosztümös nagyjátékfilmre. Ha viszont telt házakkal mennek a mozik, mint az egyelőre látszik, úgy az azt bizonyítja, hogy van értelme.

Mennyire áll közel magához a kiegyezés kora?

Nagy Ervin: Kettősek az érzéseim az Osztrák-Magyar Monarchiáról. Egyrészt nagyon okos gazdasági-kulturális egységnek gondolom, másrészt mégis csak elnyomásban éltünk. Én Petőfi-párti vagyok, lobbanékony alkat, aki megmondja a véleményét. Ugyanakkor meg fontosnak tartom a Deák Ferenc-féle nyugodt erőt, kompromisszum készséget, mert gyarapodni, szépülni így lehet.

Mi volt a legnagyobb kihívás a forgatás során?

Nagy Ervin: Talán az, hogy sikerüljön megmutatni a főszereplő figurájának sokoldalúságát, a jellemfejlődés rezdüléseit. Ahogy egy lecsúszó dzsentri fiúból komoly, nem csak magáért, hanem akár a nemzetéért is felelősséget vállalni tudó vezéralakká válik.

Melyik jelenetekre emlékszik a legszívesebben?

Nagy Ervin: Az összes olyan lovas részletre, amit én csináltam. Ahol a néző azt látja, hogy vágtázok, naplementében, esőben, vízben, nekem ez mind a kedvencem. Amikor a szilaj energiák elszabadulnak és ez visszaköszön a vásznon. Ezek megdobogtatják a szívemet, sose csináltam még, örök emlék marad!

kincsem

Jelenet a filmből. Fotó: szinhaz.org

Igaz, hogy a lovaglást azóta is komolyan veszi?

Nagy Ervin: Eléggé, éppen most kellene nekikezdenem egy jó kis tréningnek. Szeretnék elindulni a Nemzeti Vágtán, csak a színészet mellett nehezen tudom beleilleszteni a programomba. Korábban rövid ideg tanultam lovagolni, az ügetés ment, de ahhoz, hogy úgy belefeküdjek az állat nyakába, mint a gyorsasági motorosok a járművükbe, és irgalmatlan sebességgel vágtassunk, ahhoz semmi közöm sem volt.

Rágódik még ilyenkor a filmen a színész?

Nagy Ervin: Nem. Én úgy vagyok vele, hogy egy film készítése során mindenki azért van ott, hogy jól végezze a dolgát. Nem szeretem, amikor a színészek átnyúlkálnak más szakemberek feje felett, belekotyogva mondjuk a vágásba. Láttam már erre precedenst nagyobb költségvetésű filmnél és nem tűnt áldásosnak. Nem az a típusú színész vagyok, aki azt gondolja, hogy mindenhez ért.

A magyar történelem melyik részét filmesítené meg?

Nagy Ervin:Húha. Talán a tatárjárás utáni újjáépítés időszakát. IV. Béla uralkodását azért választanám, mert annál szorultabb helyzetben nem volt még az ország. Talpra állni a nulláról, ez dicsőséges! De Mátyás király kora is nagyon tetszik! Most kicsit persze a hasamra csaptam, hiszen most már a rendszerváltásról is fontos volna filmet csinálni. Lassacskán kellően messze van, hogy rá tudjunk nézni. Kerékgyártó István Rükverc című regénye szerintem nagyon jó, ahhoz hasonló feldolgozása a közelmúltnak nagyon időszerű lenne. Szívesen játszanék is benne!

Nem vált menet közben teherré, hogy ha kérdezték, akkor a mai politikai kurzus kritikájától sem riadt vissza?

Nagy Ervin: Nekem nem, talán csak a film forgalmazójának. Engem inkább az zavart, hogy az embert tematizálják és szeretnék valamelyik oldalra rángatni. Hogy például a nálunk divatos lapszemlében az adott médium a saját szája íze szerint kiszemezget például egy interjút, de csak a neki tetszőt. Azokat a részleteket már nem közlik benne, amiből világossá válna, hogy próbálok tudatosan objektív lenni. Ez csak annak lesz világos, aki a teljes interjút elolvassa. De csak emiatt nem fogom véka alá rejteni a véleményemet. Én mind a két oldalnak csináltam a Kincsemet, és mindig is így gondolok a hivatásomra. Egyébként nem kizárólag a kormány tevékenységével voltam elégedetlen, inkább afféle társadalomkritikát igyekeztem megfogalmazni. Egy ismert színész talán tartozik annyi felelősséggel, hogy elmondja a véleményét, ha közügyekről kérdezik. De nagyon nem szeretnék megmondó emberré válni, mert távol áll a karakteremtől.

Ratalics László


Foggal-körömmel ragaszkodott Nagy Ervinhez a Kincsem rendezője

Herendi Gábor, a Kincsem rendezője a jó rajtról, a lovakkal adódó nehézségekről, az alkotói szabadságról.

 

 

A Kincsem már Debrecenben is fut

Soha nem készült még akkora (3 milliárd forintos) költségvetésből magyar film, mint a Kincsem, az alkotást szombaton először vetítették Debrecenben.