A test, a lélek és az elme egysége

Madhaw Singh Baghel professzor
Madhaw Singh Baghel professzor - © Fotó: unideb.hu
Debrecen – Az ájurvéda nem versenyez a modern orvostudománnyal, egymással együttműködve gyógyíthatatlan betegségek terápiáját keresi.

– Van egy kifejezés az angolban, amikor a vak emberek „nézik” az elefántot. Mindenki azt meséli majd róla, amit ő érzett. Másként érzékeli az, aki a hátát, és másként, aki a farkát tapintotta meg. Ugyanez a helyzet az ájurvédával is: sokan azt gondolják, hogy ez vallás és tudomány, spirituális rendszer, meditáció vagy vegetarianizmus. Sok tévhit övezi az ájurvédát, amelyben a fogantatástól a halálig minden le van írva – kezdte csütörtöki, „Ájurvéda – a bizonyíték-alapú gyógyászati rendszer” című előadását Madhaw Singh Baghel professzor. India egyik legnevesebb ájurvéda orvosa azért érkezett négy hónappal ezelőtt Debrecenbe, hogy bemutassa ezt a komplex tudományt, és megteremtse a Debreceni Egyetemen egy Ájurvéda Intézet alapjait.

Indiában körülbelül 260 oktatási intézményben tanítják az ájurvéda tanait. A kurzus 5 és fél éves, majd a választott szakirányt újabb három évig sajátítják el. Baghel professzor 12 évig tanulta a több mint ötezer éves rendszert, mely szó szerinti fordításban az élet tudományát jelenti. Az ájurvéda két legfontosabb pillére a fizikai-szellemi egészség és életerő megőrzése, illetve maga a gyógyítás, a betegség elűzése. Az ájurvéda szentháromsága a test, a lélek és az elme egészsége valamint egyensúlya.

Baghel professzor bemutatta az ájurvéda alapvető kifejezéseit, köztük az úgynevezett dósákat – vatta (mozgás energiája), pitta (agyműködés, elme), kapha (fizikai test) – melyek felbomló harmóniája okozza a betegséget. Beszélt az egyéni beállítódásról, vagyis az úgynevezett prakritiről, a rendkívül kifinomult diagnosztikai rendszerről, az ájurvédikus terápia fajtáiról és olyan csodanövényekről, amelyeket Indiában gyógyításra is használnak. Ilyenek például az indiai egres, a hosszú bors, az álombogyó vagy az indiai ételek legjellemzőbb fűszere, a kurkuma. Ennek jótékony hatásával magyarázzák például azt is, hogy Indiában lényegesen kevesebb Alzheimer- és Parkinson-kórban szenvedő beteg van.

A doktor arra is kitért, hogy az ájurvéda része a jóga és a meditáció. Az indiai miniszterelnök kezdeményezésére 177 ország támogatásával nyilvánította az ENSZ június 21-ét a jóga világnapjává.

Egy érdekes most zajló indiai kutatásról is szó esett: ennek eredményeként öt éves távlatban elkészülhet egy olyan számítógépes program, amely egy beültetett chip segítségével jelzi, ha felborul az ember három dósájának egyensúlya. A program arra is képes lesz, hogy betegségekre való genetikai hajlamot megjelenítse, így prevencióra is gyógyításra is alkalmas lehet, célja pedig az orvosi beavatkozások csökkentése.

MS Baghel professzor szemléletes példával érzékeltette, hogy az ájurvéda nem a nyugati orvoslás ellen dolgozik, hiszen ha egy harcban a kard a modern orvostudományt, a pajzs pedig az ájurvédát szimbolizálja, akkor e két eszközzel együtt lehet háborút győzni.

A szakember előadása után kérdésekre válaszolva azt is elmondta, hogy az Ájurvéda Intézetben négy lépcsőben vezetik majd be a tudomány oktatását. Először azokat az orvosokat képezik ki, akik később maguk is taníthatják majd a komplex rendszert. Ezt követően azok a szakemberek ismerkedhetnek meg az ájurvédával, akik segíthetik az orvosok munkáját. Később a laikusok számárai is szerveznek majd kurzusokat, melyeken a mindennapi életben hasznosítható ismeretekkel, az életminőséget javító tanácsokkal látják el az érdeklődőket. Végül a PhD-hallgatókat, mint a jövő kutatóit is bevonják az oktatásba.

– unideb.hu –








hirdetés