A társadalmi jóléthez nem a közfoglalkoztatáson keresztül vezet az út

Chikán Attila szerint a környező országokhoz képest sem teljesítünk jól
Chikán Attila szerint a környező országokhoz képest sem teljesítünk jól - © Fotó: Matey István, archív
Debrecen – Tavaly az előző évihez képest alacsonyabb, de azért jelentős (2,7 százalékos) növekedést mutatott a magyar gazdaság, ráadásul ez úgy állt elő, hogy mind a belföldi fogyasztás, mind az export nőtt. Ez a viszonylag jó eredmény azonban nem sok jóval kecsegtet, hacsak nem csinálunk valamit – erről Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora beszélt Debrecenben, ahol a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete meghívására tartott előadást.

A foglalkoztatás kapcsán kijelentette: sajnos ezen a téren azt látjuk, hogy még tavaly is a közfoglalkoztatás volt az, ami húzta a foglalkoztatás egészét, vagy inkább azt mondanám, hogy csökkentette a munkanélküliségi mutatókat. Igaz, hogy az üzleti szférában is előállt már egy szerény növekedés. A közfoglalkoztatás hasznos dolog bizonyos körben, de látni kell, hogy a társadalmi jóléthez kevéssé járul hozzá; nagyon alacsony termelékenységű munka, és aki együtt emlegeti ezt az üzleti szféra foglalkoztatásával, az függönyt húz a valóság elé.

A modern világot egészen más kérdések foglalkoztatják

Chikán Attila utalt arra, hogy tavaly jelentősen csökkentek itthon a beruházások, ami egyrészt a gazdasági növekedés lassulásához vezetett, másrészt pedig hűen tükrözi azt a bizonytalanságot, ami az üzleti szférát és különösen a kis- és középvállalkozói szektort jellemzi.

Egyszer még elment

A professzor elismerte, hogy bár idehaza a belső és külső egyensúly javulást mutat, csökken az eladósodottság mértéke, szerinte azonban a növekedés tényezői kifutóban vannak. – Az európai uniós források terén az idei átmeneti év, márpedig ha nem lennének eu-források, akkor egyáltalán nem lenne növekedés. Tavaly különösen jó volt a mezőgazdasági termelés (ez idén vagy így lesz, vagy nem), a belföldi kereslet emelkedésének a devizahiteles ügy megoldása adott lendületet (ezt is csak egyszer lehetett eljátszani). Tehát azok a tényezők, amik tavaly a gazdaság növekedését megalapozták, nagyrészt egyszeriek voltak. A legnagyobb probléma az, hogy bár szép dolog a költségvetési hiány három százalék alatt tartása, ez irgalmatlan társadalom-feszítő hatásokkal jár (oktatás, egészségügy, stb.) – fogalmazott az ismert versenyképesség-szakértő, aki szerint egyébként az állam túlzott szerepvállalása (rezsicsökkentés, oktatásszervezés) a hosszú távú hatásait tekintve erősen kétséges. „A különadók is a költségvetési hiány csökkentését segítik, más kérdés, hogy hová vezet az a gazdaságpolitika, ami arra épül, hogy nézzük meg, hol van pénz és onnan vegyük el; ez finoman szólva nem segíti a növekedést” – mondta sokat sejtetően.

Különutas politika

Chikán Attila szerint az odáig rendben lenne, hogy demokratikus piacgazdaságot építünk. De milyet? Nyugat-európait, észak-európait, dél-európait? Mostanra kiderült, hogy a klasszikus modellek közül egyiket sem követjük. Idő közben kialakult Európában két újabb kapitalizmus-felfogás, az egyik a közép-kelet európai, a másik a FÁK országok modellje. Magyarország az előbbit választotta, kérdés, mire jut vele. – A Világgazdasági Fórum minden évben megméri 144 ország teljesítményét. Összességében tíz év alatt a 38. helyről a 63. helyre csúsztunk vissza. Az intézményi rendszer és az üzleti felkészültség dolgában a 97. és a 93. helyen állunk, ami tragédia. Az infrastruktúra és a technológiai felkészültség terén az első 50-ben vagyunk, döntően az uniós fejlesztési pénzeknek köszönhetően. Ez utóbbiak reménykeltőek, amikre lehetne alapozni. Erre szükség is lenne, hiszen minden összevetésben romlott a magyar gazdaság pozíciója még a többi volt szocialista országhoz képest is – tette hozzá.

– Petneházi Atttila –


Az unortodoxia természete

Chikán Attila szerint az állam túlzott gazdasági szerepvállalása a piac és a civil szféra rovására történik. A gazdaságpolitika a szakmai elit nélkül kívánja elérni a céljait (se a pedagógusokat, se az egészségügyi dolgozókat nem vonják be a sorsuk alakításába). Nem kap hangsúlyt az egyenlőtlenségek csökkentése (az olló további nyílását politikai, nem pedig gazdasági eszközökkel próbálják kezelni). Az unortodoxia a rövid távú érdekeket tolja előtérbe. A politikai döntéshozatalban kulcsszerepe van a lojalitásnak (új magyar felső középosztály kialakítása a cél). A kiválasztódás nem piaci vagy hatékonysági alapon történik, hanem a politikai lojalitás mentén. A modern világot foglalkoztató kérdésekre sem az illiberális demokrácia, sem pedig az unortodox gazdaságpolitika nem kínál semmilyen választ.


Kihívások a világ előtt?

  • Fenntartható értékteremtés
  • Tudásalapú társadalom
  • A robotika, a digitális rendszer hatásai
  • A termelés és a munkaerő viszonya
  • A kölcsönös függőség problémája
  • Globális struktúrában való gondolkodás

Mit kellene csinálni?

  • Bizalom erősítése
  • Korrupció csökkentése
  • Lojalitás háttérbe szorítása
  • Munka helyett tudásalapú társadalom
  • A szolgáltatások felé fordulás
  • A központosítás csökkentése








hirdetés