A Szovjetunióba elhurcoltak emléknapja – Erdő Péter szentmisét mutatott be az áldozatokért

Résztvevők Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmiséjén, amelyet a Szovjetunióba elhurcoltakért mutatott be az emléknap alkalmából Budapesten, a VIII. kerületi Magyarok Nagyasszonya-templomban 2017. november 26-án. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává.
Résztvevők Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmiséjén, amelyet a Szovjetunióba elhurcoltakért mutatott be az emléknap alkalmából Budapesten, a VIII. kerületi Magyarok Nagyasszonya-templomban 2017. november 26-án. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. - © MTI Fotó: Mohai Balázs
Budapest – Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmisét mutatott be a Szovjetunióba elhurcoltakért vasárnap, az emléknap alkalmából Budapesten, a Magyarok Nagyasszonya-templomban.

Erdő Péter kiemelte: a Gulágra elhurcoltak szenvedéseiről “még a személyes beszámolók alapján is alig tudunk képet alkotni”, Jézus azonban mindent tud az emberről, és együtt szenvedett azokkal, akik fogságba kerültek, akiket igazságtalanul elítéltek, és akiket ártatlanul elhurcoltak.

A bíboros azért imádkozott, hogy Isten fogadja be országába azokat, akik életüket vesztették, és adjon megbékélést a még élő hozzátartozóknak.

Végül a Mindenható segítségét kérte, hogy “tanuljunk a történelem tragédiáiból, és időben felismerjük a gonosz hazugságait és uszítását, amely ezekhez a szörnyűségekhez vezet”.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a szentmise után tartott megemlékezésen elmondta: a Kárpát-medencéből közel 800 ezer magyar embert hurcoltak el a Szovjetunióba, és az, hogy nem pusztultak valamennyien ott, annak is köszönhető, hogy megtartotta őket a hitük, a családjuk és a hazájuk iránt érzett szeretetük.

Az államtitkár felidézte: a II. világháború végén az emberek azt hitték, hogy végre vége lesz a pusztításnak, “az ember felébred, a nagyhatalmak észreveszik, mekkora bajt, mennyi szörnyűséget és szenvedést zúdítottak az emberekre”. Mégsem ez történt, hiába tagadták sokáig, “jól tudjuk, mit éltek át a magyar emberek” – mondta.

Hozzátette: az emléknapon nem csak az áldozatokra emlékezünk, hiszen szenvedtek azok is, akik végül hazatértek, és azok is, akik évekig várták haza szeretteiket semmit sem tudva róluk.

Az ünnepség végén a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit, mécseseit a templom falán lévő Gulág-emléktáblánál.

Magyarországról 1944 őszétől csaknem 800 ezer embert hurcoltak el hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára a Szovjetunióba. A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból.

Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává.

– MTI –