A szoptatás nem csak táplálás, gondozás is

A szoptatás nem csak táplálás, gondozás is
© Illusztráció: Pixabay
Debrecen – Fontos a védőnő támogatása akkor is, ha mégsem sikerül a vágyott szoptatás.

  • Az Egészségügyi Világszervezet 1992-ben augusztus 1-jét az anyatejes táplálás, azaz a szoptatás világnapjává, az azt követő napokat pedig anyatejes világhétté nyilvánította.
  • A csecsemők számára az anyatej a legmegfelelőbb táplálék, olyan, semmi mással nem pótolható anyagok találhatóak meg benne, amelyek védettséget nyújtanak a babáknak a fertőzésekkel szemben, erősítik az immunrendszerüket.
  • Védőnők, házi- és gyermekorvosok, nőgyógyászok együtt, és más egészségügyi dolgozók (például szülésznők) működnek együtt azért, hogy a várandósság a papírforma szerint sikerüljön. De ez nem mindig így van. Sokszor a szülés egy rémálom, az anya pedig úgy dönt, hogy nem él a szoptatás lehetőségével. Ekkor sem dől össze a világ.

Sokszor írtunk már arról, hogy az anyatejes táplálás miért nélkülözhetetlen az újszülöttek számára. Az anyatej egy olyan élő anyag, amelyik állandóan változik a csecsemő igényeinek megfelelően. Olyan összetevőket tartalmaz ami a csecsemő optimális növekedéséhez, fejlődéséhez, betegségekkel szembeni védelméhez szükséges. Köztudott, hogy az anya szervezetére nézve is jótékony, egészségvédő hatása van – talán ezt kevesebben tudják; és egyébként egy döntési folyamat eredménye, az anya döntése.

Felkészülni rá

Optimális esetben, ha minden rendben van, a védőnő adott rendszerességgel találkozik a várandós anyával otthonában is. Korán, még a 32. hét előtt elkezdenek beszélgetni, egyelőre általánosságban arról, hogy mik a szoptatás jótékony hatásai, technikái. A jó védőnő tudja, milyen sokat számít az, amit a témáról az anya hall, lát és olvas, közvetlen környezetében megtapasztal, ezért nem ront ajtóstul a házba, hogy mindenáron meggyőzze a kismamát, hogyan és miért kell emígy a babát táplálni, hanem biztatja is, tájékozódjon. Ehhez megfelelő (!) szakirodalmat és honlapokat javasol.

– Sokszor, folyamatosan beszélgetünk erről az anyával, hiszen nem mindenki bírja, tudja befogadni, ha leülünk, és azonnal rátérünk a szoptatásra. A nőgyógyász is figyel erre oly módon, hogy szemrevételezi az emlők állapotát. Az anyában aztán körvonalazódik, hogy mit és hogyan szeretne, de a szülést követően a szülőintézményben töltött idő lesz a meghatározó – mondta dr. Kemenczeiné Szabó Andrea védőnő, szoptatási tanácsadó, IBCLC laktációs szaktanácsadó a Napló kérdésére.

– Az anyák elsősorban a szüléstől félnek, hiszen sejtik, hogy annak kimenetelére nincs semmilyen befolyásuk. Volt olyan várandósom, aki ezek után a napok után döntött úgy, hogy a szülést követő rossz tapasztalatai és élményei hatására nem tudja vállalni a szoptatást. A szülésre fel lehet készülni, de az, hogy ott milyen élmények érik az anyát, hogyan zajlik, nem lehet tudni előre. Nem mindegy, hogy melyik napszakban szül, sok-e a kismama akkor vagy jut idő minden anyára egyformán – a szoptatáshoz kellő technikai segítséget illetően -; vannak-e fájdalmai, hogyan élte meg a szülést – folytatta a szakember.

A védődő hazaérkezés után újra felhozza a témát, s alkalmazkodva a történtekhez, aktuálisan, egyénre szabottan próbál segíteni. Elmondja a lehetőségeket, a jótékony hatásokat, de nem erőlteti a választást: az anya eldönti, mit szeretne.

– Vannak azonnali és hosszútávú védő hatásai a szoptatásnak. Azonnali például a várandósság során az anya csípőjére, fenekére rakódott zsírréteg (amit a szervezet éppen a szoptatás támogatására raktároz) elkezd “leolvadni”. Másrészt a szoptatás alatt olyan hormonok termelődnek az édesanyában, amelyek ellazítanak, csökkentik a fájdalmat és méhösszehúzó hatásúak. A hosszú távó hatások úgy érvényesülnek, hogy minél tovább szoptat az édesanya, annál inkább csökken a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, a magasvérnyomás, az emlő- és petefészekbetegségek kialakulásának esélye – emlékeztetett a szakember.

A szoptatás ugyanakkor nemcsak a táplálásról szól – emelte ki.

– Sokkal inkább egy babagondozási módszer, a csecsemő biztonságának, testközelségének, megnyugtatásának, vigasztalás iránti igényének kielégítésére. Erősíti a kötődést, hozzájárul a jobb anya-gyermek kapcsolathoz – mondta dr. Kemenczeiné Szabó Andrea.

– Barak Beáta –


Sok bába közt…

A sok jó – ugyanakkor előfordulhat hogy éppen ellentétes jellegű -, tanács között nem könnyű a helyes utat megtalálnia a friss anyukának. Talán az ő édesanyja másképp csinálta, mást olvasott az internetről, s lehet, hogy a szülészeten is egy újabb módszert látott. Jó, ha határozott az anyuka, és van egy elképzelése, amit a szülés után megpróbál végigvinni. Sokat jelent az első napokban a támogatás, az értő segítség, így elkerülhető, hogy a szoptatás kudarccá váljon.


Budapest - A kisgyermekek egészségét elsősorban anyatejes táplálással lehet megalapozni, az utóbbi 15 évben világszinten mégis szinte stagnált a kizárólagos szoptatás aránya, emellett az újszülötteknek majdnem a fele nem jut időben az egészséget megalapozó előtejhez - olvasható az Első 1000 Nap nevű...

Fotó: Getty Images
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Ideális esetben az első táplálék, amellyel a baba találkozik, a kolosztrum, vagyis az előtej. Féléves korára csupán a babák fele kap anyatejet Magyarországon, ami bár a világátlaghoz képest jó eredmény, még mindig messze van az elégségestől. Az anyatejbe...