A szívinfarktus felismerése életmentő lehet!

A szívinfarktus felismerése életmentő lehet!
© Fotó: Archív
Budapest – Minden 30 perc késlekedéssel 7-8 százalékkal nő a szívinfarktust követő halálozás esélye.

Javítsd reakcióidődet! – ezzel a szlogennel indítja útjára a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) társadalmi célú kampányát, melynek fő célkitűzése: megálljt inteni a magyar lakosságra oly jellemző „ej, ráérünk arra még!” Pató Pál-féle késlekedő szemléletmódnak.

A késlekedés ára

Az MKT azért tartja fontosnak a szívinfarktus-kampány életre hívását, mert Magyarországon még mindig többségben vannak azok a betegek, akik hiába tapasztalják az infarktusra utaló jeleket, mégsem tesznek semmit ellene: helyette inkább otthon várják a saját ágyukban, hogy a panaszok maguktól megszűnjenek. Pedig érdemes szem előtt tartani, hogy a szívinfarktus esetében nagyon fontos az időablak, ugyanis minden 30 perc késlekedéssel 7-8 százalékkal nő a szívinfarktust követő halálozás esélye. Ezt a lakosság körében elterjedt késlekedő hozzáállást szeretnék a kardiológusok megváltoztatni, ugyanis a túlélésre, a gyógyulásra akkor a legjobbak az esélyek, ha a beteg a lehető legrövidebb időn belül kórházba kerül, ahol megkapja a szükséges ellátást. A nemzetközi ajánlások szerint, ha valaki a gyomortól fölfelé erős mellkasi fájdalmat érez, mely negyed órán belül sem szűnik meg, azonnal a mentőket kell hívni, így növelve a beteg életben maradási esélyeit.

Mellkasi fájdalom esetén a húsz percen belül megkezdett orvosi beavatkozás életet menthet. Magyarországon évente több mint ötvenezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben. A szív­infarktusos betegek száma háromszor annyi, mint Európa fejlett országaiban, vagyis hazánkban évente mintegy 25 ezer ember kap szívinfarktust. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a férfiaknál általában 10 évvel korábban indul és nagyobb valószínűséggel alakul ki. A negyvenes évektől abszolút lehet rá számítani, a legtöbb beteg az 50, 60, 70 évesek között van, de nem ritka ma már a 30 évesek körében sem, valamint egyre gyakrabban fordul elő huszonéveseknél is.

Az ellátás biztosított

A típusos tünetek közé tartozik az erős mellkasi fájdalom, melyet gyakran úgynevezett vegetatív tünetek kísérhetnek: verejtékezés, izzadás, hányinger, légszomj vagy akár halálfélelem is. Az esetek egy részében azonban nincsenek ennyire típusos tünetek, helyette általános rosszullétet, gyengeséget érez a beteg: ezért is halogatják sokan, hogy orvoshoz forduljanak. Magyarországon még mindig kétszer annyi az úgynevezett hezitációs idő a betegeknél, mint a szomszédos országokban. Pedig hazánk rendelkezik egy olyan kitűnően szervezett országos szívkatéteres hálózattal, amely a legkorszerűbb feltételek mellett a nap 24 órájában el tudja látni az akut szívinfarktusos betegeket.

A mentőszolgálat nagy segítséget nyújt abban, hogy az infarktust elszenvedett betegek mielőbb eljuthassanak a centrumokba. A túlélési esély tehát sok esetben azon múlik, hogy a betegek mennyire veszik komolyan a figyelmeztető jeleket. Sajnos még most is sokan vannak, akik inkább hezitálnak, és panaszaikkal nem fordulnak orvoshoz, ezzel sodorva veszélybe saját életüket. A korszerű ellátásnak köszönhetően a statisztikai adatok javuló tendenciát mutatnak, azonban még több betegen lehetne segíteni, ha a veszélyt érző emberek időben kérnének segítséget és azonnal tárcsáznák a mentőket.

HBN








hirdetés