A szívelégtelenség kezelési lehetőségei

Vannak esetek, amikor már csak a transzplantáció segít
Vannak esetek, amikor már csak a transzplantáció segít - © Illusztráció: AFP
Hajdúszoboszló – Fáradékonyság, csökkent fizikai terhelhetőség, nehézlégzés, lábdagadás a jellemző tünetek.

Ma Magyarországon 250–300 ezer ember szenved szívelégtelenségben. A szakemberek szerint 2030-ra ez a szám akár 25 százalékkal nőhet. Ahhoz, hogy a szomorú statisztikai adatokon javítani lehessen, nagyon fontos, hogy a betegek megfelelő szintű ellátásban részesüljenek – erre hívta fel a figyelmet az elmúlt hétvégén a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) a Szívelégtelenség Napokon, Hajdúszoboszlón.

Fokozatosan alakul ki

Magyarországon évente mintegy 30–35 ezer az újonnan diagnosztizált esetek száma. A statisztikai adatok szerint a páciensek egyéves halálozása meghaladja a 25 százalékot. Ugyanakkor 15–25 százalékra tehető a korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre került betegek körében az újabb kórházi kezelés aránya. Minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye a betegség kialakulására, amely megfelelő kezelés nélkül fokozatosan romlik, végül halálhoz vezet. A súlyosabb stádiumban a betegek életminősége nagymértékben megromlik, egyre nehezebben tudják napi tevékenységüket ellátni.

A szívelégtelenség okozta panaszok és tünetek általában fokozatosan alakulnak ki, és az évek alatt súlyosbodnak. Többségében azokat a betegeket érinti, akiknek korábban már ismert szívbetegsége volt.

– A betegség számos kardiológiai kórkép vég­stádiuma. Ezért érdemes nagy hangsúlyt fektetni a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, hiszen azok elkerülésével a szívelégtelenség kialakulására sokkal kisebb az esély – hangsúlyozta dr. Nyolczas Noémi, a Szív­elégtelenség Napok szervezője.

Lehetőség a műszívkezelés

A betegség kezelése, napjainkban meglehetősen összetett kezelési stratégiát kíván, ami az optimális gyógyszeres kezelésen túl, magában foglalja a különböző eszközös kezelési módok alkalmazását, melyek javítják a betegek panaszait, életminőségét, s meghosszabbítják élettartamukat. Azokban az estekben, amikor a betegeknél a gyógyszeres, illetve az eszközös kezelés ellenére továbbra is súlyos panaszok állnak fenn, válogatott esetekben lehetőség van szívtranszplantációra.

Illusztráció: AFP Illusztráció: AFP ©

Ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap a korábbi, csak a kórházban használatos rövid távon alkalmazott műszívterápia mellett, a hosszú távú, a beteg otthoni tartózkodását is lehetővé tevő műszívkezelés. Ezzel az eljárással javítható a végstádiumú szívelégtelen betegek esélyei a későbbi szívátültetésre, de bizonyos esetekben arra is alkalmas, hogy végleges terápiaként szolgáljon, amivel segíti a donorkrízis megoldását is. Világviszonylatban is sikernek számít, hogy Magyarországon megtörtént az első néhány eredményes tartós műszívterápia alkalmazása.

Mint dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke hangsúlyozza, ahhoz, hogy a fent említett szomorú statisztikai adatokon javítani lehessen, nagyon fontos, hogy a betegek megfelelő szintű ellátásban részesüljenek, ez azonban – tette hozzá – leghatékonyabban és legmagasabb szakmai színvonalon csak egy jól szervezett gondozási program keretében, az úgynevezett szívelégtelenség ambulanciákon valósítható meg. A gondozás sarkalatos pontja a betegoktatás, amelyet a diagnózis felállítását követően azonnal meg kell kezdeni, ugyanakkor a beteg gondozása során végig folytatni kell.

Ambulanciák létrehozása

Az elmúlt években az egyetemi klinikákon, kardiológiai centrumokban, számos megyei kórház kardiológiai osztályán alakultak meg szív­elégtelenség ambulanciák, amelyből egyrészt profitálnak a betegek, akik ezáltal magas szakmai színvonalú ellátáshoz jutnak, ugyanakkor az intézmények, amelyekben csökken a szívelégtelenség miatti a kórházi felvételek egyébként növekvő számából adódó nyomás. Nem beszélve a finanszírozóról, hiszen az ambulanciák működtetésével szignifikánsan csökken a szív­elégtelenség következtében a kórházi felvételekből származó költség, ami nem kevesebb, mint az egészségügyi költségvetés 1-2 százaléka, ami hazánkban több milliárd forintot jelent.

– A szívelégtelenség a legtöbb szívbetegséghez hasonlóan jól kezelhető, jól gyógyítható betegség, van értelme ezzel foglalkozni, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy nem kevés minőségben eltöltött életévet nyerhetünk betegeink számára, ha a szív­elégtelenségben szenvedő betegek gondozására is kellő figyelmet és időt fordítunk – hívja fel a figyelmet az MKT elnöke.

HBN








hirdetés