A személyiségzavarral küzdők nem hallucinálnak, de nehezen tudnak beilleszkedni

Akt.:
A személyiségzavarral küzdők nem hallucinálnak, de nehezen tudnak beilleszkedni
© Forrás: hypnosissecrets.us
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A pszichiátria és a klinikai pszichológia egyik legellentmondásosabb jelensége a személyiségzavar. A személyiségzavarban érintett személyek értelmesek, és nincsenek súlyosabb pszichiátriai tüneteik sem, mint például a hallucináció vagy a téveszme.

De mi is a személyiségzavar? A személyiség az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés jellegzetes, az egyénre jellemző mintázata, amely viszonylag tartós. Mindenkinek vannak olyan tulajdonságai, amelyek kiemelkednek a többi tulajdonságai közül, és amelyek megkülön­böztetik más emberektől. Ezen tulajdonságok alapján jellemeznek bennünket mások, ezektől a sajátosságoktól vagyunk egyéniségek. Vannak önbizalomtól duzzadó vagy félénk, szorongó, sértődékeny, bizalmatlan, közvetlen vagy zárkózott, flegmatikus vagy könnyen haragra gerjedő emberek.

Több típusa is ismert

Személyiségzavarról akkor beszélünk, ha az egyén tartósan meglévő jellegzetességei (az érzelmei, a gondolkozása, viselkedése) hosszú időn át és jelentősen eltérnek a társadalom és az adott kultúra elvárásaitól, és ez kellemetlenséget okoz az egyénnek vagy a társas környezetének, és nehézségek jelentkeznek a másokkal való kapcsolatokban. Pedig a személyiségzavarban érintett személyek értelmesek, és nincsenek súlyosabb pszichiátriai tüneteik sem, mint például a hallucináció vagy a téveszme. A másokhoz való alkalmazkodás okoz valahogy nehézséget. Így az életút egyenetlensége árulkodhat a személyiségzavarról. Gyakori munkahelyváltások, a párkapcsolat konfliktusai, válások és egyéb magánéleti problémák fordulnak elő.

A személyiségzavarok megértését nem könnyíti meg, hogy a szakemberek ezen zavarok 10 különböző típusát különböztetik meg: paranoid, szkizoid, szkizotíp, antiszociális, borderline, hisztrionikus, narcisztikus, elkerülő, dependens, obszesszív-kompulzív. Ezt a 10 típust három kategóriába (nyalábba) sorolják, eszerint megkülönböztetik a „furcsa, különc”, a „dramatikus” nyalábot és a „szorongó” nyalábot. Gyökeresen különbözik egymástól például a félénk, visszahúzódó elkerülő” és a szabályok, normák betartására képtelen, kriminális magatartást mutató „antiszociális” típus. A személyiségzavar kialakulásában több tényező együttjárásának tulajdonítanak jelentőséget: genetikai, biológiai, pszichológiai okokat feltételeznek. Egyáltalán nem ritkaság a személyiségzavar, minden tizedik (vagy ötödik) embert érint, a gyakoriságát 10–20 százalékra teszik az általános népességben.

A büntetésvégrehajtás intézeteiben lakók 25–75 százaléka személyiségzavarral rendelkezik.
A személyiségzavarban szenvedőknél gyakoribbak a testi betegségek, a kísérő pszichiátriai betegségek. A kezelés hosszabb távon lehetséges, főleg egyéni és csoportos pszichoterápiával, időnként gyógyszeres kezelésre is szükség van. A szakember számára igazi kihívást jelent a személyiségzavar kezelése, különleges szakértelmet és türelmet igényel.

HBN