A század utolsó harmadában lefolyástalan tóvá válhat a Balaton egy modellkísérlet szerint

Siófok – Egy közelmúltban elvégzett modellvizsgálat szerint a század utolsó harmadában lefolyástalan tóvá válhat a Balaton – hívta fel a figyelmet Varga György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság referense a Víz Világnapja alakalmából rendezett balatoni konferencián kedden Siófokon.

A Balaton régió vízgazdálkodásáról és vízminőség-védeleméről szóló konferencia nyitóelőadásán a szakember kifejtette, bár egy modellezésen alapuló vizsgálat számos bizonytalanságot tartalmaz, de figyelemre méltó, hogy hasonló eredményt hozott egy másik, korábban elvégzett modellkísérlet is.

Kitért arra is, hogy 2000-2015 között hét olyan év is akadt, amelyben negatív volt a Balaton vízgyűjtőjének vízmérlege, amire a korábbi évtizedekben nem volt példa. Hozzátette, hogy bár az elmúlt években éves szinten nem változott a vízgyűjtőre hulló csapadék mennyisége, viszont az eloszlása jelentősen módosult: télen jóval több, nyáron kevesebb csapadék hullik, mint a korábbi évtizedekben.

A szakember beszámolt arról is, hogy február közepétől a Balaton nyári felső szabályozási szintjét a korábbi 110-ről 120 centiméterre emelték.

Pécseli Péter, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője arról számolt be, hogy az új uniós ciklusban 12 milliárd forint fordítható a Sió-zsilip átépítésére, és a Sió medrének rekonstrukciós munkálataira. A zsilip-fejlesztésre készült három elképzelés közül a vízügy azt támogatja, amely a régi zsilipek helyén, illetve mellett valósulna meg. Ez a legracionálisabb, továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a forrás lekötésére rövid idő áll rendelkezésre, márpedig az egyéb variációhoz szükségessé váló kisajátítások sokáig tartanának. A tervezési munkákra hamarosan kiírják a pályázatot, és a támogatási szerződést is aláírják a közeljövőben, így jövőre megkezdődhet a kivitelezés – fejtette ki.

A szélsőségessé vált időjárásban különösen fontossá vált, hogy a Sió-zsilip vízeresztő kapacitása megnőjön, és a jelenlegi vízmennyiség dupláját, vagy akár ennél többet is le lehessen engedni a Sión – tette hozzá.

Horváth Gyula, a siófoki önkormányzat tanácsosa megjegyezte, a tárgyalások még nem zárultak le, és turisztikai valamint városfejlesztési okokból Siófok azt szeretné, ha a jelenlegitől több száz méterrel arrébb, és egyben épülne újjá a hajózási és a vízeresztő zsilip.

Pomogyi Piroska, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hidrobiológusa előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a Balaton vízminősége sokat javult az elmúlt években, sőt tartósan javuló tendenciát mutat, növekszik a belterületekről a tóba kerülő szennyeződés, főként a csapadék révén. A Balaton vízgyűjtőjén emelkedett a halastavak száma, amelyek a mezőgazdasági területekkel, főleg a szőlőültetvényekkel együtt kockázatot jelenthetnek a vízminőségre.

Nád Béla, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője arról beszélt, hogy a Balaton részben felszín alatti vizekből táplálkozik, amelyek zöme karsztvíz. A 90-es évekig a bányászati tevékenységek miatt olyan mértékben csökkent a Dunántúli-középhegység karsztvizeinek hozama, hogy drasztikus korlátozásokat kellett bevezetni. Ez 10-15 év alatt eredményre vezetett, és most már komoly problémákat okozhat a térségben, hogy további karsztvíz emelkedésre kell számítani.

A Balaton Fejlesztési Tanács által szervezett, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által támogatott konferencián a térség szakmai és civil szervezeteinek, vállalkozásainak, önkormányzatainak képviselői vettek részt.

– MTI –

Címkék: ,


További hírek a Magyarország kategóriából






hirdetés