A szakma felér egy diplomával

Akt.:
Sajtóreggeli a Debreceni Szakképzési Centrumban
Sajtóreggeli a Debreceni Szakképzési Centrumban - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – A Szakma Sztár Fesztiválról két kiváló debreceni diák is győztesként tért haza.

A Debreceni Szakképzési Centrum 12 tagintézményéből a hét végén összesen 2470 végzős diák akasztja vállára a ballagó tarisznyát, és (az érettségi, valamint a szakmunkásvizsga után) kezdi meg a nagybetűs ÉLET-et – ezt Tirpák Zsolt főigazgató jelentette be csütörtökön.

Kevés a „szaki”

A végzősök közül 1137 fiatalra érettségi, 1333 társukra pedig valamilyen szakmai vizsga vár. A beiskolázás kapcsán a főigazgató utalt arra, hogy az intézményeik összesen 1563 diákot vettek fel, akiknek a 75 százaléka érettségizési szándékkal kezdi meg a tanulmányait, 25 százalék pedig szakmunkásként tevezi a boldogulását. Ezen az arányon érdemben továbbra sem sikerült javítani. Elhangzott, hogy (például az építőipari területen) vannak még betöltendő helyek, miként az is, hogy a kétkezi munka a fiatalok körében továbbra sem igazán népszerű. „Gyakran hallani fiataloktól, hogy minimálbérért ők bizony nem fognak egész nap falat rakni. Nos, szeretném mondani, hogy a képzett szakemberek (legyen az kőműves vagy más szakmabeli) ma már Magyarországon sem minimálbérért dolgoznak. Nagyon is meg kell őket fizetni” – oszlatott el egy tévhitet Tirpák Zsolt, megjegyezve, hogy a nappali mellett a felnőttképzés is elindult náluk.


DI_sajtoreggeli-7

Fotó: Derencsényi István


A centrum vezetői bejelentették, hogy a Szakma Sztár Fesztiválon (ahol 5 ezer 200 tanuló mérettetett meg) két debreceni diák (Simon Andrea eladó és Marjai Péter informatikai rendszergazda) első helyezést ért el. – Ők a mi büszkeségeink – mondta Tirpák Zsolt.

Régi probléma

A Napló kérdésére a főigazgató elismerte, hogy a tanulók nyelvtudása hagy kívánnivalót maga után. „Ez egy klasszikus probléma, mély gyökerei vannak. Keressük a lehetőségét annak, hogy miként lehet ezen a helyzeten érdemben változtatni. Vannak intézményeink a két tannyelvű képzésben, ahol kimagasló nyelvi képés zajlik (gépipari, vegyipari, közgazdasági, stb.), de túl kell lépnünk ezen a körön, hiszen a gazdaság szereplői és a külföldi befektetők elvárják a használható nyelvtudást. Ez egy nagy hiátus, elemezzük az okait annak, hogy miért nem eléggé motiváltak a tanulók” – fogalmazott Tirpák Zsolt, mielőtt egy jó példát említett. – Az Erasmus Programban való részvételnek, a külföldi tanulmányutaknak a kereskedelmiben komoly hagyományai vannak. Hiába mondjuk a tanteremben, hogy milyen fontos a nyelvtudás, míg a bőrén nem érzi a fiatal, addig nem lép előre. Ezért minden iskolánkban elvárásként fogalmazzuk meg, hogy a nemzetközi programokba kapcsolódjanak be, pontosan a kellő motiváció megteremtése érdekében. A tankönyvön túl kell lépni és az élményszerűségre kell építeni a nyelvoktatásban – utalt az egyik lehetséges megoldásra a főigazgató. Ugyancsak a gondok közé sorolta azt, hogy a német nyelvet kevesen választják, pedig például a gépiparban nagy szükség lenne németül beszélő szakemberekre.

HBN-PA








hirdetés