A szakembereket is megosztja, hogy fenntartható-e hosszabb távon a rezsicsökkentés

Akt.:
A szakembereket is megosztja, hogy fenntartható-e hosszabb távon a rezsicsökkentés
© Illusztráció: Bujdos Tibor, ÉKN-archív
Budapest, Debrecen – Hegedűs Miklós: a rezsicsökkentés a kormány (és a lakosság) „szent tehene” is egyben.

Miközben Uzonyi Zoltán, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke azon az állásponton van, hogy hosszabb távon a rezsicsökkentés fenntarthatatlan, Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. igazgatója szerint a „csillagok szerencsés együtt állását” elnézve lehet, hogy mégis fenntartható lesz. „Amikor a kormány meghirdette a rezsicsökkentés politikáját, még senki nem tudhatta azt, hogy a világpiaci energiaárak ilyen tartós mélyrepülésbe kezdenek, jelentősen tompítva itthon egy ilyen durva külső beavatkozás káros hatásait” – utalt a belső és külső folyamatok egymást erősítő jellegére Hegedűs Miklós, aki a nemzetközi tőzsdei előrejelzések ismeretében nem is számít arra, hogy a rezsiköltségek nőnének

„Ha versenypiaci körülmények között működő, a tarifáikat a világpiaci árak alapján megszabó szolgáltatóktól kapná a magyar lakosság az energiát, ugyanannyit fizetne érte, mint most, a politikailag determinált rezsicsökkentés után; ha nem kevesebbet” – válaszolta a Napló kérdésére Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója.

Sokan kritizálták

– Amikor a magyar kormány a rezsicsökkentés politikáját meghirdette (amiért ugye kapott hideget, meleget, hiszen az elképzelés mindenféle közgazdasági racionalitással szembe ment), a világon senki nem tudhatta, hogy a világpiacon az energiaárak hamarosan tartós mélyrepülésbe kezdenek. De megtörtént, és ez (amellett, hogy a választások előtt jelentős belpolitikai hozadéka volt) számottevően csökkentette az intézkedés kellemetlen közgazdasági mellékhatásait – fogalmazott Hegedűs Miklós, emlékeztetve arra, hogy másfél-két évvel a rezsicsökkentési politika meghirdetése után az orosz földgáz világpiaci ára éppen a felére csökkent.

A verseny is hatott

„Ugyanakkor, ha az elmúlt másfél évben megnézzük az EU 28-akban a gáz fogyasztóiár-csökkenésének az ütemét, akkor azt látjuk, hogy ennek mértéke nagyobb volt, mint a magyarországi 25 százalékos csökkenés. Tehát a piaci hatások erőteljesebben fogták vissza a lakossági földgázárakat azokban az országokban, ahol a politika nem állami rezsicsökkentésben, hanem a szolgáltatók szabadpiaci versenyeztetésében gondolkodott” – jelentette ki a szakember, a korrektség kedvéért megjegyezve, hogy a lakossági földgáz ára ezzel együtt a 28 uniós tagország közül jelenleg csupán Romániában alacsonyabb, mint nálunk. Hegedűs Miklós szólt arról is, hogy a hazai gázszolgáltatók a rezsicsökkentés miatt keletkezett veszteségeik okán jelentősen leértékelődtek, ezért könnyebb volt az államnak megvásárolni azokat. – Az a gyanúm, hogy a világpiaci árak tartós mélyrepülése napjainkban már a lakossági gázszolgáltatást is valamennyire nyereségessé teszi – mondta.

Kevésbé kitetten

Hegedűs Miklós úgy véli, hogy a villamosenergia esetében kicsit más a helyzet, hiszen a földgázzal ellentétben ezen a téren nincs olyan jelentős világpiaci kitettségünk. Már csak azért sem, mivel a gáz mára gyakorlatilag kikerült a villamosenergia-előállításból. „A villamosenergia ára azért csökkent Európa-szerte 10–15 százalékkal, mert túlkínálat van a piacon. Ne feledjük, hogy a válság elmúlt hét-nyolc évében a nemzetgazdasági szintű energia-felhasználás csökkent, ráadásul a rezsicsökkentés jegyében a lakosságnak adott árkedvezmény terhét az állam jelentős részben az üzleti szféra szereplőire terhelte rá. Ez pedig nyilvánvalóan rontja a magyar ipar versenyképességét. Nem véletlen, hogy a legtöbb országban a vállalati fogyasztók olcsóbban kapják az energiát, mint a lakosság. Nálunk ez mostantól éppen fordítva van” – állítja a szakember.

Hatalmas különbségek

A távhő kapcsán Hegedűs Miklós szerint azért nehéz bármiféle egységesítésre törekedni, mert óriási (20–30 százalékos) különbségek alakultak ki a településeken a távhőszolgáltatás díjaiban. „Oroszlányban például az erőmű olyan olcsón tudta szolgáltatni a távhőt, hogy ott a rezsicsökkentést követően is nyereséges maradt a szolgáltatás, de több példa van ennek az ellenkezőjére. Állítólag azt találták ki, hogy összevonják a sok távhőszolgáltató elkülönült elszámolását, kiveszik a tevékenységet az önkormányzatok hatásköréből, és országos szervezetté alakítják. Így a rendszer fenntartása az állam „kebelén belül” talán kezelhetőbbé válik. Az alapvető problémát ez persze nem oldja meg. Gondoljunk csak a kéményseprésre, ahol országos tragédiát okozott a rezsicsökkentés, hiszen ott nem következhetett be a világpiaci árak olyan komoly csökkenése, ami a földgáznál vagy kisebb mértékben a villamos energiánál. Így aztán a szolgáltatók rögtön veszteségessé is váltak” – utalt vissza a közelmúlt történéseire az igazgató.

– Petneházi Attila –


Mindenáron fennmarad

Hegedűs Miklós a nemzetközi trendek ismeretében azt valószínűsíti, hogy a rezsicsökkentés után kialakult fogyasztói árak a következő néhány évben szinte biztosan fenntarthatóak lesznek. „Ha pedig egyszer megint növekedésnek indul a világpiacon az olajár, a kormányzat valószínűleg nem lesz rest valamennyiünk adóforintjaiból áldozni arra, hogy az egyik legjelentősebb vívmányát fenntartsa. Vele ellentétben Uzonyi Zoltán, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke úgy véli, hogy a lakossági rezsicsökkentés legkevésbé hatékony, hosszú távon fenntarthatatlan módja a magyar állami rendszer jelenlegi iránya; vagyis az adminisztratív árszabályozás és egy központi, állami tulajdonú energiaellátó csoport kialakítása (ez lenne ugye a nemzeti közműszolgáltató).








hirdetés