„A stricik pontosan tudják, mit kell mondani egy lánynak”

Akt.:
A stricik pontosan tudják, mit kell mondani egy lánynak, hogy magukhoz édesgessék őket
A stricik pontosan tudják, mit kell mondani egy lánynak, hogy magukhoz édesgessék őket - © Illusztráció: AFP / Bertrand Langlois
Debrecen – A családi szeretet és a kötődések hiánya nagyobb bajhoz vezethet, mint gondolnánk.

A stricik a legjobb pszichológusok – ezzel az elsőre meghökkentő kijelentéssel kezdte interaktív előadását Incze Zsuzsa, az egykori Csellengők című televíziós műsor szerkesztő-rendezője Debrecenben, a Hajdúdorogi Főegyházmegye Bán utcai tag­intézményében. „A Csellengők hídja” címmel meghirdetett bemutatón a gyerekek és pedagógusok riport-dokumentumfilmeket is láthattak a műsor archívumából: a történetek alapján elsősorban a lánykereskedelem került szóba.

incze1

Incze Zsuzsa interaktív előadást tartott | Fotó: Matey István

A hatásos kezdésre a diákok azonnal felkapták a fejüket, a kezdetben zsibongó csapat hamar felismerte, hogy a látszólag humoros szituációjátékok alapján Zsuzsa komoly témákat feszeget, tapasztalat is bőven van a háta mögött. Az előadó 1994–2015 között vezette a Csellengők című műsort, mely e két évtizeden át meghatározó szerepet töltött be a hazai médiában. Még ma is alig akad olyan ember, akinek a Soul Asylum zenekar Runaway train (Rohanó vonat) című daláról ne ez az – eltűntekről szóló – adás jutna eszébe.

„Királynővé teszlek…”

– A stricik pontosan tudják, mit kell mondani egy lánynak, első látásra megérzik, hogy könnyen kapható-e, puhatolóznak, szerelmet, pénzt és csillogást ígérnek. Többnyire olyanoknál próbálkoznak, akik láthatóan szorult helyzetben vannak, nincs veszíteni valójuk. Pontosan tudják, ki mit szeretne hallani, és ehhez alakítják a maguk „forgatókönyvét”. A lányok pedig készséggel elhiszik, hogy mellettük „királynők” lehetnek…

Az efféle nőcsábászoknak igen nagy az empatikus készségük, könnyedén meg tudják győzni a kiszemelt lányokat, akiknek nagy része a jobb élet reményében „elcsalható”. Ám olyanok is vannak, akiket győzködés nélkül, akaratuk ellenére rabolnak el. Ne gondoljuk azt, hogy a fiúk nincsenek veszélyben: őket felhajtónak „kérik fel”, vagyis az a dolguk, hogy „becserkésszék”, és a stricik kezére adják a lányokat. Mindez persze bűncselekmény – fejtette ki Incze Zsuzsa, hozzátéve: habár kezdetben szépnek tűnik az ilyesfajta új élet, az „elcsaltak” sosem érik el azt az életszínvonalat, amivel kecsegtetik őket.

A prostitúció azonban virágzik: évente 11 és fél millió nőt érint a világon, ami azt jelenti, hogy többen esnek áldozatul egy esztendőben, mint amennyi Magyarország lakossága. Sajnálatos módon mindez évi 120 milliárd dollárt „termel”, persze nem az áldozatok számára.

Nemigen van olyan nő, aki abból a pénzből vett volna házat vagy akár csak egy ruhát is, amit a stricijétől kapott”

– mondta az előadó, hozzátéve; kiszállni ebből a körforgásból aligha lehet, azok a lányok, akik ott akarják hagyni a stricijüket, ezért az elhatározásért nemegyszer az életükkel fizetnek…

Biztonsági háló nélkül

Az előadáson többek között Andi történetét is megismerhettük, akit a görög tengerpartok és félmillió forint reményében győztek meg a stricik, hogy hagyja el otthonát. Két fővárosi fiú csalta el lányt, aki szerencsére hamar rájött: ez nem az az élet, amit ígértek neki. A Facebook útján riasztotta itthoni családját, ők bevonták a rendőrséget, egy hét elteltével sikerült hazaszöknie, majd két hétig kórházban feküdt. – Betegen, fertőzésekkel tele jött haza, egyértelmű, hogy prostituáltnak szerették volna hosszabb távon is „alkalmazni” – mondta Incze Zsuzsa. Arról, hogy Görögországban mi történt, maga Andi beszélt a Csellengők riportjában. Elmondta, férfiakat kellett elcsábítania, de diszkréten elhallgatta a „munka” nyilvánvaló feladatait.

-

Illusztráció: AFP / Remy Gabalda

– Nagyon fontos, hogy ti, gyerekek, merjetek segítséget kérni! – fordult bizalmasan Zsuzsa a tanulókhoz. – A családban, ahol éltek, legyen legalább egy ember, akivel bármit megbeszélhettek. Gyerekként vagy felnőttként egyaránt el kell érnünk azt, hogy családon belül képesek legyünk szeretettel fordulni a másik felé – hangsúlyozta, majd kifejtette, mindez nem is annyira nehéz: egy ölelés, vagy kimondani, hogy „szeretlek”, semmibe nem kerül, mégis mindennél többet jelenthet a gyerek vagy a szülő számára. Az érzés, hogy szeretsz, s hogy szeretnek, biztonságot ad. S ha otthon működik a szeretetnyelv, akkor oda jó hazamenni. A családi biztonság megteremtése az egyik elengedhetetlen alapja a prostitúció elleni küzdelemnek.

Az előadó arra is kitért, hogy akár a gyerekek is nyithatnak a szüleik és a testvéreik felé, ha netán hiányolják otthon a szeretetet, kezdjék el ők kimutatni, és bátran mondják ki – szülőnek, nagyszülőnek, testvérnek a szót: „szeretlek!”

– Meg kellene ezt tanulnunk, mert a személyes tér, ahol élsz, meghatározza a jövődet is – mondta az előadó. Azok a gyerekek ugyanis, akiket túlságosan laza családi kapcsolatok közepette terelgetnek, úgy érzik, nem tartoznak sehova, nem felelnek senkiért, legkevésbé önmagukért. Ők azok, akik ha baj van, soha nem lesznek képesek segítséget kérni.

A tanulók is bekapcsolódtak

– Én biztosan nem hagynám, hogy a lánytestvéremmel ilyen dolgokat műveljenek! – vetette közbe az egyik tanuló. Elmondta, mivel ő a legidősebb gyerek a családban, testvérei bátyjaként őrá marad a feladat, hogy megvédje a húgait, ha más nem képes.

incze2

Fontos a család szerepe | Fotó: Matey István

– Hihetetlen élmény, ahogy a gyerekek figyelnek, és érdeklődnek a Csellengős történeteink iránt – mondta Incze Zsuzsa az előadást követően.

Szeretném, ha megértenék, mennyire fontos az, hogy a családon belül biztonságot találjanak. Akkor is, ha csonka családban vagy nevelőszülőknél élnek. Mert ha van hova hazamennünk, ha valóban otthon az az otthon és szeretettel teli, akkor kevésbé engedünk a csábításnak”

– mondta. Azt is hozzátette; nemcsak fiatal lányokat, hanem felnőtt nőket, anyákat is átvernek, elcsalnak és elvisznek a stricik. S ha felnőtt létükre sem elég ügyesek és leleményesek, ők sem tudnak könnyen megszökni ebből a megalázó, embertelen fogságból, amit prostitúciónak nevezünk.

Az arc nélküli bűnözők

Az internet hatalmas veszélyforrás a lánykereskedelem lehetséges áldozatai számára. – Ez az a felület, amely mögött névtelen, arc nélküli maradhat az, aki szabad prédára vadászik, hogy aztán prostivá tegye.

Itt bizony el lehet bújni, mindenki annak adja ki magát, akinek akarja, a csábító is feltehet magáról idegen képeket. Mindennek kislányok tömegei dőlnek be.

– Egyszer egy bajai kislányt két fiú osztálytársa mentett meg attól, hogy elcsalják tatai stricik. Pedig a kislány és húga teljes, három generációs családban élt, békés környezetben, úgy látszott, semmibe nem szenvednek hiányt, mégis becserkészték őt a rosszak. Végül – a szülei jelenlétében – a kamera előtt mondta el a messziről jött riporternek, mi a baj. Úgy érezte, nem talál meghallgatásra, a szülei nem kíváncsiak a vágyaira, anyukájával sem tudott beszélgetni a fiús dolgairól, baráti kapcsolatairól. Pedig alig várta, hogy valaki rákérdezzen. Így aztán – mert otthon nem mondhatta el senkinek, a kameránk előtt elmondta hát mindenkinek – idézte fel Incze Zsuzsa ezt az igen tipikusnak nevezhető történetet.

Nemzetközi iparággá vált

Amíg 1994-ben, a Csellengők indulásakor az eltűnteknek elenyésző része vált prostitúció áldozatává, addig 2015-re ez a műsor már szinte csak a prostitúcióra kényszerített nőkről és lányokról szólt.

FRANCE-CANNES-PROSTITUTION

Illusztráció: AFP / Valery Hache

– Az, hogy a családokból most már kevesebben tűnnek el, az talán e sorozat húsz éves hatásmechanizmusának is köszönhető. Lelki muníciót kaptak a családok, s – egy-egy történet kapcsán – magyarázatot is arra, miért is vigyázzanak egymásra, gyerekekre és felnőtt családtagokra egyaránt. Ám sajnálatos, hogy a prostitúció ma is virágzik az egész világon – mondta Incze Zsuzsa.

Hajdú-Biharban aligha van emberkereskedelem

Dr. Juhász Zoltán r. alezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályvezetője megkeresésünkre elmondta, a megyében aligha lehet emberkereskedelemmel kapcsolatos esetről beszámolni.

– Három-négy éve történt egy esetben emberkereskedelemmel összefüggő bűncselekmény, amikor valakit Svájcban „értek utol”, egyébként nem jellemző – mondta, kitérve az eltűntekkel kapcsolatos megyei statisztikára. Hajdú-Biharban 2017-ben mintegy 2 ezer-2 ezer 200 körözési eljárás indult kiskorú eltűnése miatt, azonban leszögezte, habár ez a szám magasnak tűnik, ténylegesen nem ennyi személy áll a háttérben.

Évente körülbelül 100-150 fő, aki családokból tűnik el, és mintegy 2 ezer eljárás intézetekből, lakásotthonokból történő szökés miatt indult.”

Ez azonban nem azt jelenti, hogy ennyi gyerek „tűnik el” évente a lakásotthonokból, hiszen az eljárások mintegy 80 százalékát körülbelül 120 fiatal többszöri szökése jelenti – mondta Juhász Zoltán. Egy személy extrém esetben akár negyvenszer-ötvenszer is „eltűnhet”, ilyenkor minden esetben új eljárást kell indítani. Azonban fontos tudni azt is, hogy általában nem a klasszikus értelemben vett eltűnésekről van szó: ilyenkor a gyerekek többnyire a szülőknél, barátoknál vagy ismerősöknél húzzák meg magukat, valamint többeket közterületeken találnak meg. Az „eltűntek” közül olyanok is akadnak, akiket bűncselekmény elkövetésén érnek tetten. Az ilyen esetek száma évente 40-50 – sorolta Juhász Zoltán. Elmondta, az intézetis gyerekek esetében a lakásotthon szabad mozgást biztosít a gyerekek számára, egy meghatározott idejű kimenőt, ha azonban a gyerek adott időre nem ér vissza, az intézet köteles a rendőrséghez fordulni, ahol megkezdik a körözési eljárást. A 18 év alattiak esetében pedig 24 órán belül ki kell adni az eltűnt személy körözését.

jz

Juhász Zoltán elmondta, többnyire ugyanazok a gyerekek szöknek el | Fotó: Derencsényi István, archív

– A mintegy 2 ezer 200 eltűnés során mintegy 1400 esetben a rendőrség találja meg a fiatalt, a többi 700-800 alkalommal a gyerekek maguktól térnek vissza. Mintegy 600 esetben a gyerek egy napon belül „meglesz”, körülbelül 900 eljárás során az eltűnt személy egy héten belül kerül elő, mintegy 550 esetben a fiatalt egy hónapon belül, 100 alkalommal a személyt pedig 90 napon belül találják meg – sorolta az osztályvezető, hozzátéve, csupán két esetben fordult elő 2017-ben, hogy egy fiatal 90 napon túl nem került elő (az ő tartózkodási helyük is ismert).

– Itt érdemes megjegyezni, hogy gyakori eset, ha a válófélben lévő szülők egyike „ismeretlen” helyre viszi a gyermeket (pl.: külföldre), ezért a másik szülő „eltűnés” miatt körözési eljárást kezdeményez.

A 18 év alatti eltűnt gyermekek 20 százaléka 14 év alatti. A 14-18 éves korosztály esetében egyenlően oszlik meg a nemek aránya, míg a 14 év alattiak kétharmada lány. – Az eltűntek közül vannak, akik prostituálódnak. Nem tudják magukat másként eltartani, és ez tűnik számukra az egyetlen megoldásnak. Az áldozattá válás és a bűnelkövetés tekintetében is fokozott veszélynek vannak kitéve.

Fontos tudni, hogy a családból elszököttek esetek hátterében általában valamilyen szülői tiltás, esetleg családon belüli erőszak áll, például nem engedik el gyermeküket fesztiválra, aki mégis úgy dönt, hogy elindul; vagy az is előfordulhat, hogy a gyereket bántalmazás éri. A félévi és az év végi bizonyítványosztások során is kimutathatóan emelkedik az eltűnések száma – emelte ki Juhász Zoltán.

– Vass Kata –


Prostituált lányok. Mi lesz velük? Merre visz az útjuk? - Illusztráció
Miskolc - A szétzilált családokban nem ritka, hogy a gyerek prostituálttá válik. A nagymama egészen egyszerűen nem tudott ételt venni, ezért elvitte a kislányt egy férfihoz… – mondta a szakértő. Hány gyermekkel történik meg évente, hogy prostitúcióra kényszerítik? A napokban osztottuk meg olvasói...