A spórolt pénz kevésbé kopik

Debrecen – Amikor Pallás György Brazíliában készpénzt akart felvenni, és a saját bankjához tartozó egyik ATM-be bedugta a kártyáját, alig akart hinni a szemének; a világ túlsó végén ékes magyarsággal a következő szöveg jelent meg az automata képernyőjén: Üdvözöljük Önt, Kedves Pallás György..!

Feltűnően magas
Magyarországon köztudomásúan magas a feketegazdaság aránya, aminek szinte törvényszerű velejárója az, hogy feltűnően nagy a készpénzforgalom a gazdaságban.

Jegybanki szakemberek szerint további probléma, hogy a nagy címletek (tíz- és húszezres) aránya jelentősen nő a teljes készpénzállományon belül, és mostanra elérte az ötvenöt százalékot. Utoljára 2008-ban volt megfigyelhető a készpénzállomány érezhető emelkedése, akkor a bizalomhiány miatt sokan vették ki a pénzüket a bankokból. Azóta némileg normalizálódott a helyzet, de még mindig túl sok készpénz cserél gazdát.

Ebben a cégek egymással szembeni bizalmatlanságának ugyanúgy szerepe van, mint annak, hogy sok kis- és középvállalat minimálbérre jelenti be az alkalmazottait, majd pedig „zsebbe” kiegészíti a fizetésüket.

Emellett népszerű az a módszer is, hogy a cégek a tényleges vételárnál alacsonyabb összegű számlát állítanak ki, illetve fiktív számlákat használnak, ami nem jár minden esetben készpénzmozgással.

Azután jöttek a házipénztárakkal kapcsolatos ügyeskedések, de a jogalkotó ezeknek a visszaéléseknek mostanra nagyjából gátat szabott. Az is közrejátszik a sok készpénzben, hogy az adóhivatal egyre több vagyonosodási vizsgálatot indít, ezért sokan az eltitkolt vagyonukat nem bankban tartják, hanem otthon.

Vonatjegyet kártyára
Pallás György, debreceni iskolaigazgató nemrégiben Londonból tartott a repülőtérre vonattal, amikor jött a kalauz. – Előzetesen nem volt időm menetjegyet vásárolni, de ez ott semmilyen problémát nem okozott. A vonaton bankkártyával vásárolhattam meg a jegyet készpénzmozgás nélkül, ráadásul büntetést sem akartak kiszabni rám, amiért jegy nélkül szálltam vonatra.

Ennyit az ottani pénzügyi kultúráról, ki-ki összevetheti a hazai tapasztalataival – mondta el a pedagógus. Ugyancsak vele történt meg Brazíliában, hogy miután a bankkártyáját készpénzfelvételi céllal bedugta az ATM-be, a gép ékes magyarsággal köszöntötte őt. „Ez egy egészen más pénzügyi kultúra.

Persze, nálunk is meghonosodhatna hasonló, de úgy veszem észre, hogy az ehhez elengedhetetlen beruházásokért se a bankok, se pedig az állam nem tesznek eleget”.

Muraközy László, a Debreceni Egyetem közgazdaság-tudományi karának a tanára természetesnek tartja, hogy egy olyan országban, ahol a ’90-es évek elejéig jószerivel egyetlen bank működött, lassabban terjed a pénzügyi kultúra. – Van ebben egyfajta konzervativizmus is. Nálunk sokan bizalmatlanok az új dolgok iránt, miért éppen a készpénzkímélő eszközök elterjedése terén lenne ez másként? – osztotta meg velünk a véleményét az egyetemi oktató.

HBN