A sertés a mérőszám

A sertés a mérőszám
© Fotó: Pixabay
Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a cégek legyártottak bizonyos mennyiségű terméket, és ezekért sorba kellett állni. Mára a fogyasztói társadalom miatt mindinkább a vevői igények kerültek a központba, és ez alapvetően változtatta meg a gyártással és a fogyasztással kapcsolatos trendeket. Petneházi Attila írása.

Ma már az olyan fejlett iparágakban, mint például a járműgyártás, eszébe nem jut senkinek hatalmas készleteket felhalmozni a polcokon motorból, alvázból vagy kagylóülésekből; helyette úgy alakítják ki a gyártósort (just in time), hogy minden alkatrészből csak az, és annyi legyen ott éppen az adott munkaállomáson, amennyi akkor ahhoz a részfeladathoz szükséges. Aztán itt van az automatizáció, a robotika térhódítása, ami nélkül ugye egyfelől nincs versenyképesség, másfelől viszont tagadhatatlanul élőmunkát vált ki. Gondoljunk csak bele: hány operátort kellene a futószalag mellé ültetni ahhoz, hogy versenyre keljenek azzal a szerkezettel, ami emberi kéz érintése nélkül óránként 80 ezer alkatrészt ültet be a késztermékbe? Persze, a hatékonyság nemcsak azáltal javulhat, hogy a gépesített munkahelyekről embereket küldenek el, az is bőven elég, ha huszonkét állatgondozó a tizenöt évvel ezelőtti kilencezer helyett ma már évi 66 ezer hízósertést állít elő.

Petneházi Attila








hirdetés