A repülési zavar lassan utolérheti a nemzetközi nagyvállalatokat is

Noha az európai légiforgalomnak már körülbelül 30 százaléka lebonyolódhat hétfőn, később nem zárható ki újabb repülési tilalom a kontinensen.

A légi áruszállításban – elsősorban a transzkontinentális forgalomban – már most 2-5 nap késésről számolnak be a globális szállító cégek. Partnereik közt szinte az összes olyan külföldi tulajdonú magyarországi nagyvállalat megtalálható, amelyek rendszeresen szállíttatnak drága, gyors kézbesítést igénylő alkatrészeket, részegységeket. A Magyar Postánál már a százezret súrolhatja az elakadt, késő küldemények száma.

Miközben egyre több repülőteret – köztük a ferihegyit – nyitják meg a forgalom előtt, az európai utasszállításnak még mindig csak 30 százaléka bonyolódhat, és egyelőre bizonytalan, milyen utánpótlása lesz az izlandi vulkán hamujának. A részleges repülési tilalom már nem csak az utasszállításban okoz eurómilliáldokban mérhető kárt, hanem lassan eléri az országok gazdaságait is.

Rengeteg nagyvállalatnak van szüksége a termeléshez szükséges azonnali szállításokra, amelyek kontinensek közt csak repülőgépen teljesíthetők. A globális, saját közúti és légiflottát üzemeltető szállítási cégek számokat, pontosabb arányokat nem árulnak el, de válaszaikból kiderül: a csütörtök óta növekvő zavar a repülésben hétfőre 2-5 napos késedelmet idézett elő.

A Magyarországon piacvezető TNT nemzetközi szállítási cég ügyvezető igazgatója, ifj. Járosi Márton a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy áruforgalmuk jelentős része kontinensen belül bonyolódik, ezen a területen a közúti szállításban plusz kapacitás beállításával próbálnak meg enyhíteni a problémán, bár ez is késedelmet okoz a küldemények továbbításában. Ha elhúzódna a légi forgalom akadozása, az előbb-utóbb kisebb zavarokat fog okozni megrendelőik egy részénél. A TNT-nek a magyar gazdaság teljesítményében meghatározó termelő és exportőr nagyvállalatok mindegyike partnere, az autóipari, elektronikai, gyógyszergyártó, gép- és vegyipari cégek jellemzően rendszeresen légi úton szállíttatnak drága részegységeket, alkatrészeket. A magyarországi TNT Európán kívüli legnagyobb forgalma is Dél-Kelet-Ázsiával és az Egyesült Államokkal bonyolódik. Ezek a magyar gazdaság szempontjából is a legfontosabb országcsoportok.

A gazdasági válság kitörésére a nagyvállalatok részben azzal reagáltak, hogy tovább csökkentették raktárkészleteiket, ami még fontosabbá tette a pontos és rövid beszállítási időt. Az utóbbi néhány hónapban viszont egyre nő a korábban kisöpört raktárkészletek feltöltése, ami szintén felértékeli a nagy távolságú szállítás jelentőségét. Járosi Márton azt most még nem tudja megmondani, hogy a kettő egyenlege mi lesz, ha tartósabban fennmarad a jelenlegi kritikus helyzet.

Hasonló késésekről és gondokról számolt be a DHL Express üzletágának marketing és kereskedelmi igazgatója, Bándli Zoltán is. A velük szerződött cégek is kisebb-nagyobb veszteségekkel számolhatnak a megnyúló szállítási idő miatt – mondta a szakember.

Tomecskó Tamás, a Magyar Posta Zrt. szóvivője azt mondta, hogy talán már a százezret súrolja azoknak a leveleknek, küldeményeknek száma, amelyek elakadtak vagy késnek. Konkrét számot nem tudott mondani, mert azt még nem tudni, hogy a külföldön feladott csomagok közül mennyit nem tudtak eddig elszállítani. A szóvivő szerint folyamatosan zajlik egyeztetés az alternatív kézbesítési megoldásokról, ám azt szerinte nagyon nehéz megoldani bármelyik ország postáján, hogy egyik napról a másikra a közútra vagy a vasútra helyezzék át a szállítást. Aki a napokban külföldre szeretne levelet vagy csomagot feladni, azt a postai dolgozók figyelmeztetik, hogy késés várható a számos európai reptér lezárása miatt – tette hozzá Tomecskó Tamás.

A magyar gazdaság rendkívül nyitott, a bruttó hazai termék legnagyobb szeletét az ipari export állítja elő, aminek túlnyomó része Európába irányul. A 2009-es 16,6 ezer milliárd forint kivitelből 13 ezer milliárd az Európai Unió 27 országába került. A légiforgalom miatt legkritikusabb Ázsiába és amerikai földrészre csupán 1,42 ezer milliárd kivitel irányult. Az importban nagyságrendileg hasonlóak az arányok: 15,5 ezer milliárdos teljes behozatal ötöde, 3,2 ezer milliárd a két országcsoportból származott – a különbség oka a nagyobb arányú ázsiai árubehozatal. A külkereskedelmi termékek forgalmának zöme azonban a tengereken keresztül bonyolódik.

A kontinens légi forgalmában tapasztalható fennakadások nagyságát jellemzi, hogy 2008-ban csak az EU légiutas-forgalma 798 millió fő volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal idén januári összeállításából. Ennek 44 százaléka egymás közti, 35 százaléka az unión kívüli országokkal teljesült – 21 százalék a belföldi forgalom. Kiemelkedik Nagy-Britannia, amelynek utasforgalma 214 millió fő volt. A repülési tilalom viszont energia-megtakarítással is jár: az uniós felhasználás 4,5 százalékát, a teljes szállítási ágazat energia-felhasználásának 14 százalékát a légi áru- és légi szállításra fordították 2006-2007-ben.

– Független Hírügynökség –