A pénz szaga

Akt.:
Szóval akkor most már felemelték mindenkinek a fizetését? Na azért! Megnyugodtak az egészségügyiek, a közalkalmazottak, a vasutasok, a tanárok, vagyis mindenki. Kivéve akik nem, mert akad ilyen is kis hazánkban. Működnek a pályamodellek, zubog a lóvé a számlákra, úgyhogy most már mindenki menjen szépen a dolgára! Egy-két évre, aztán kezdődik elölről az egész! Réti János írása.

Mi ilyen ország vagyunk: egy ideig mindenki csendben van, aztán, amikor kezdik összehasonlítani a fizetésüket más országokéval, akkor megint kevesellik a sajátjukat – kevés is –, akkor megint indul a szakszervezet, jönnek tüntetések, felíratok a molinóra és bekiabálások.

Mit tesz ilyenkor a kormány? Belekotor a bugyellárisába és talál még benne némi aprót. Abból kijönnek a legfontosabb követelések (mert azt nem lehet, hogy ne gyógyítsanak, ne tanítsanak, a közlekedésről már ne is ejtsünk szót), de a lényeg, hogy egy időre megint elhallgatnak a követelődzők. Ami felfoghatatlan nekem, hogy végül mindig kerül kiosztható pénz. Hogy honnan? Ki tudja, hogy miből? Azt se. Azt meg pláne nem, hogy hol volt eddig. Miért nem lehetett osztogatni szép sorjában, hogy mindenki egyenesbe kerüljön? A szomorú az egészben az, hogy a migránsok valósággal el akarják árasztani Európát, miheztartás végett, de ide, hozzánk nem készül senki! Csak bejönni és menni is tovább! Nyugatra! Reménykedjünk benne, hogy nem a nálunk folyó életet tartják magukra nézve nem kívánatosnak, vagy odaát tényleg kolbászból van a kerítés? Hogy mi az igazság az úgyis majd ott derül ki, de akkor meg már nem fognak tudni visszajönni. Vagy nem is akarnak. Mert ezek, lehet, hogy tudnak valamit… De legalábbis sejtenek…

– Réti János –








hirdetés