A pénz szaga

Hát, finoman fogalmazva, nem mindent értek a világból. Főleg a reál dolgokkal állok hadilábon, aminek a csúcsán persze az informatika áll, de nincs messze tőle a pénz sem. Igen – kérem tisztelettel – maga A PÉNZ! Réti János írása.

Persze van, amit igen – van vagy nincs, mennyit kapok vissza a pénztárnál – de a nagy bankstiklik, az IMF szintű variációk, már magasak nekem, mint kacsának az eper! Próbálom megfejteni, hogy valamivel közelebb kerüljek a titkokhoz, de próbálkozásom eredménytelen marad. Hogy konkrét legyek, emlékszem arra az időre – nem volt rettenetesen rég – amikor soha, semmire nem volt pénz! Állami megfogalmazásban „nem volt keret!” De semmire ám, se útra vagy útszakaszra, se gyógyításra, se képzésre, se sportra, se tudományra, egyszóval semmire. Ezt mi tudomásul vettük és éltünk tovább. Olyan körülmények és feltételek között, amilyenek voltak. Amilyenek nekünk adattak. Tessék, ma meg mindenre van! De nem akármennyi, hanem 10-20-100 milliók, mit milliók milliárdok! Hogyan, arról fogalmam nincs. Három-négyszáz millióval többe kerül majd ez vagy az! Kit érdekel? Kerüljön! Majd az állam fizet. Az, az állam, ami emlékezetem szerint semmire nem mondta még, hogy ez vagy az már nem fér bele gyerekek, ez a stadion elég lenne kisebbnek is, mert különben elúszunk. Ez se, meg az se, aztán nézhetünk. Ilyen nincs! Mindig mindenre van akármennyi és fizetünk is, mint a „katonatiszt”! Egy két dolognak híja van ugyan, de ki figyel oda, oldódjon meg valahogy, aztán punktum! Hónapokkal ezelőtt egyszer már polemizáltam a készpénzforgalmazás lehetőségéről, hogy az emberek cipős- meg kalapdobozokban, talicskákban hordozzák a fizetésüket, meg autók csomagtartójában a jutalékot vagy a végkielégítést, hagy lássuk, mi mennyi, de aztán levettem napirendről az ötletet, mert túl morbidnak találtam. Most újra felötlött bennem, méghozzá Sztálinnal kapcsolatban. Ő ugyanis azt mondta: (állítólag), hogy nincs „magyar kérdés, csak vagonkérdés”, jelezvén, hogy akárhova telepíthetnek bennünket anélkül, hogy szólhatnánk egy szót is. Most pénz kapcsán nekem meg az jutott eszembe, hogy „nincs pénzkérdés, csak nyomdakérdés” mert, ha fogytán lenne, ami van, az állam csak odaszól, hogy „gyerekek csináljatok még pár száz milliárdot, mielőtt kiürül a kassza! Jó, esetleg egy kis aprót is!” És akkor egy ideig nyugi van. Csak nehogy valaki az arany ellenértéket kezdje firtatni, mert akkor nekünk annyi! Örökké nem nézhetjük az EU-t sem „fejőstehénnek”!

– Réti János –

Címkék: ,


Sporthírek






hirdetés