2008.03.31. 11:23
Megvesznek minket kilóra az uniós gazdák?
<p>Bár ezt így senki nem mondja ki (legalábbis a nyilvánosság előtt), de a politikusaink valósággal rettegnek attól, hogy a földvásárlási moratórium lejártával megjelennek kis hazánkban az uniós gazdák, és megvesznek kilóra minket.</p>
Nagy a szórás
Félmillió, 1-2 millió, 6 millió — ezek a számok átlagos földárakat jelölnek, mégpedig Magyarországon, Ausztriában és Hollandiában.
A hatalmas különbségek abból is adódnak, hogy nálunk az uniós csatlakozást követő földeladási tilalom nem érte el a célját (jelesül, hogy záruljon a hazai és az uniós árak közötti olló), hiszen a földforgalom adminisztratív korlátozása valósággal hibernálta a hazai földpiacot.
Hajdú-Biharban különösen nehéz hektáronkénti átlagárról beszélni, hiszen a 200 ezertől a kétmillió forintig mindenre akadt már példa.
Szakmai körökben egyre erőteljesebben tartja magát a hír, miszerint az elkövetkező időszakban érdemes lesz befektetési céllal termőföldet vásárolni, mivel a következő egy-két évben akár egy kisebbfajta árrobbanás sem kizárt.
Az ok nagyon egyszerű: az ugye tudnivaló, hogy 2011-ben szűnik meg a külföldiek hazai tulajdonszerzésére vonatkozó tilalom, ez pedig egyértelműen felfelé mozdíthatja el a hibernálódott magyarországi földárakat.
Városról városra
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb felmérése szerint Szeged öt kilométeres vonzáskörzetében található szántóterületeket például a helyi köznyelv csak az „ígéret földjeként” tartja számon, azt remélve, hogy hamarosan ipari területté nyilvánítják azokat. Sopronban a „szántóföldbiznisz” az elmúlt 10-15 évben már lecsengett, a külföldi befektetők érdeklődése mos a helyi szabályozási tervekben szereplő, és belterületbe vonásra váró földek felé irányul.
Ezek négyzetméteréért akár 1500 forintot is hajlandók fizetni. Békéscsabán és környékén a már megépült biodízelgyártó üzemek mozdították ki tehetetlenségéből a földpiacot, a kereslet főként a többhektáros, összefüggő területek felé irányul. Debrecenben ugyancsak az átminősítésre váró, a megyeszékhelyhez közeli szántók a népszerűek, bár éppen ezért ezek többnyire kézen-közön cserélnek gazdát.
Harsányi Antal, a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója elmondta, hogy mostanság leginkább az életjáradék fejében állami tulajdonba került területekhez lehet hozzájutni, a privát tulajdonosok a jó minőségű földjeiktől nem vagy csak csillagászati árakon válnak meg.