„A parasztnak ígérnek fűt, fát, bogarat, aztán a nagy pénz a végén mindig a téeszeknél landol”

Akt.:
„A parasztnak ígérnek fűt, fát, bogarat, aztán a nagy pénz a végén mindig a téeszeknél landol”
© Fotó: ÉKN
Debrecen – A politikai döntéshozók úgy vannak vele, hogy a nagyüzemek kaptak már éppen eleget.

Az ilyen messziről jövő pénzekről a gazdatársakkal nem igazán szoktunk beszélgetni, meg aztán amúgy is borúlátóak vagyunk. A parasztnak ígérnek fűt, fát, bogarat, aztán a nagy pénz a végén mindig a téeszeknél landol” – mondta a Naplónak Társi László nagyrábéi mezőgazdasági vállalkozó, akit a vidékfejlesztési operatív programmal kapcsolatos reményeiről faggattunk.

„Ne legyen igazam”

– Legyen úgy, hogy végre valakinek tényleg az eszébe jutunk, de nem innék előre a medve bőrére. Nem hiszem, hogy az elkövetkező néhány évben itt a faluban gyökeresen megváltozna az életünk, de ne legyen igazam – fogalmazott leplezetlen őszinteséggel a sárréti egyéni gazdálkodó. Pesszimizmusát egyáltalán nem osztja Örvendi László, aki amellett, hogy a Hajdúszoboszló környéki földjein gazdálkodik, a Magosz megyei elnöki tisztét is betölti. „Nem arról van szó, hogy a nagyüzemeket bárki tönkre akarná tenni, aztán meg besózni, de szerintünk a kicsiknek jogos igénye, hogy végre nekik is jusson egy tisztességes szelet abból a bizonyos tortából. Tehát, a Magosz nem a nagyokat akarja gyengíteni, hanem a kisebbeket erősíteni, hogy a jelenleginél egészségesebb szerkezetű magyar agrárium alakulhasson ki” – fogalmazott az országgyűlési képviselőből családi vállalkozóvá „avanzsált” gazdálkodó. Szerinte egyébként a nagyokat nem fogja visszavetni a fejlődésben az, ha most egy ideig a korábbinál kevesebb uniós támogatást használhatnak fel, hiszen ők többnyire rendelkeznek elegendő saját erővel ahhoz, hogy akár piaci forrásokhoz is hozzájussanak.

Ki vannak zárva

Egészen mást gondol ugyanerről Békési Imre, a derecskei Petőfi Mezőgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte az hosszú távon nem fog menni, hogy bár a nagyüzemek foglalkoztatják az embereket és tartják a haszonállatok jelentős hányadát, a politika mégis őket rugdossa. – A kollégáimmal átnéztük az új szabályozókban szereplő paramétereket, és kiderült, hogy a most induló ciklusban szinte minden területen ki leszünk zárva a közösségi forrásokból történő fejlesztésekből. Az egyik helyen a birtokméretünk, a másikon az állatlétszámunk, a harmadikon meg a magas termelési értékünk miatt. Nagyon úgy tűnik, hogy a következő években az állatállomány 20 százalékát tartó egyéni gazdák juthatnak hozzá a támogatások 80 százalékához, és viszont. Egy ideig persze a nagyüzemek még elvegetálhatnak, de miután felélték a tartalékaikat, nincs tovább – utalt a várható következményekre az ügyvezető.

Bűn gyengíteni

Duplán elégedetlen a kialakult helyzettel Maár András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkár-helyettese. – A források jelentősen csökkennek, ráadásul a pénzek felhasználása terén is erősen (80/20 százalékos arányban) elbillen a mérleg nyelve a kis- és középvállalkozói szektor irányába a nagyobbak kárára. A történet legnagyobb vesztesei az agrárkörnyezet-gazdálkodók és az állattartók lesznek. Utóbbiak például a most lezárult uniós költségvetési ciklusban még 250 milliárd uniós támogatást kaptak, ezzel szemben 2014-2020 között csupán 75 milliárd forint áll rendelkezésükre erre a célra – sorolta a számokat Maár András. És ha már számokkal kezdte, azokkal is fejezte be. Mint mondta, a magyar agrárium teljesítménye még mindig csak a ’80-as években mért produktum 80 százalékával ér fel. Szerinte ilyen körülmények között bűn az ágazat hatékonyságát tovább gyengítő támogatási rendszert működtetni.

– Petneházi Attila –


Kitölteni tartalommal

A Napló által megkérdezett települési vezetők a vidékfejlesztési operatív program konkrét számainak ismerete nélkül egyelőre (mint fogalmaztak) csupán üres frázisokat tudnának puffogtatni, csakhogy a lakosság a végén még azokat is számonkérné rajtuk. Furák Károly újirázi polgámester szerint abban egyetértés mutatkozik a bihari térség települései között, hogy ezeknek a falvaknak a mezőgazdasági adottságaikat mindenképpen érdemes kihasználni; a kérdés a hogyan…








hirdetés