A panelprogram árnyoldalai Debrecenben
Akadnak ettől eltérő esetek is, ezekről értesítették újabban olvasóink szerkesztőségünket. Trehány kivitelezés, illetve a költségmegosztás aránytalansága borzolja a kedélyeket.
Nem mindenkinek jó a költségmegosztás
Bár még messze a fűtési szezon, a Napló levelezési rendszerén, az Agorán már többen jelezték, sok problémát okoz nekik az utóbbi években bevezetett költségmegosztó rendszer a távhőszolgáltatásban.
Spórolásra sarkal
Varga Zoltán azt nem érti, hogy: „ha kifizettük a felújítás költségét, az állam, az önkormányzat és a tulajdonos egyenlő arányban, akkor miért nem történik meg a mérők leolvasása?” Leveléből kiderül már 4 éve ugyanannyi díjat fizet minden lakás egyformán, pedig, ha a mérő szerint lenne a fizetés, akkor biztosan mindenki jobban spórolna a fűtéssel, de így senkinek nem érdeke a takarékosság.
A problémájára reagáló Hernyák Imre, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. értékesítési igazgatója szerint az utóbbit jól látja levelezőnk, amire példaként elmondta, egy Csapó utcai lakóközösség tagjai abban a hiszemben, hogy költségmegosztás szerint kell fizetniük az előző évhez képest 23 százalékos megtakarítást értek el. Ám megosztást végző céget a lakás szövetkezet nem fizette ki, így légtérarányos volt az elszámolás, s ezt megtudva a lakók, már nem spóroltak annyit, és a következő évben el is tűnt számláikról a korábbi megtakarítás.
Választható elszámolás
Ami a levélíró másik problémáját illeti, arra Hernyák Imre elmondta, a törvény értelmében a lakóközösség dönt arról, hogy milyen elszámolás alapján fizet. A költségmegosztáshoz a mérés ugyanis épületenként értendő, az egyes lakásokra vonatkozó számlát a költségmegosztást elvégző cég kimutatása alapján vagy légtérarányosan állítja ki a hőszolgáltató. Levélírónknál valószínűleg a lakások légköbmétere után kell fizetni a díjat. Itt érdemes megjegyezni, hogy a költségmegosztás miatti spórolás a közösség egészét tekintve átlagban eléri a 20 százalékot, ám ezen belül óriásiak az eltérések. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lakások 80 százalékában nagyon jól járnak, 10 százalék rosszul és 10 százalék még rosszabbul.
Hideg lakások
Másik levélírónk, Törökné Végh Ida szintén ilyen problémát vet fel: „majdnem megfagyok télen, mégis fizetni kell a magas számlát, s díjként nyáron még borsos összeget utána fizetni. Pedig nem szélső lakás, minden oldalról fűtött. Állítólag 3. fokozaton ideális tartani a szabályozót, de ez egyben 16 fokot jelent. Ez már embertelen. Többen be sem merik kapcsolni egész télen a radiátorokat.” A választ a hőszolgáltató vezérigazgatójának, Csonka Tibornak az Agorára írt levele is tartalmazza: „Ma már külön jogszabály foglalkozik a költségmegosztással, ami az objektív okok kezelése érdekében egyebek mellett minimum 30 százalékos légtérarányos felosztási hányadot ír elő, kötelező korrekciós szorzókat tartalmaz a hátrányos helyzetű helyiségekre és 2,5-szeresben maximálja az elszámolható hőfogyasztás mértékét az egyes lakások között. Ezt a társasházak általában betartják, de ha nem, a hőszolgáltatónak sem joga, sem lehetősége nincs kifogásolni az elszámolást, amit a költségmegosztó cég benyújt hozzá.” Azaz csak a 80 százalékos többség belátásán múlik a 10 (20) százalék önhibáján kívüli aránytalan túlfizetésének a mértéke. HBN-ÉP
